Pierre Moscovici, az Európai Bizottság biztosa az európai szemeszter tavaszi csomagjának ismertetésekor elmondta, a foglalkoztatottak száma rekordszinten áll, a munkanélküliség pedig soha nem volt ilyen alacsony.

Ugyanakkor továbbra is jelentős különbségek állnak fenn az országok, régiók és az egyes népességcsoportok között. Az uniós bizottság ezért felkéri a tagállamokat, hogy építsenek az elmúlt évek eredményeire, ugyanis az európai gazdaság korszerűsítéséhez továbbra is hatékony reformokra van szükség, amelyeket jól célzott beruházási stratégiák és felelősségteljes költségvetési politikák kísérnek.

Az unió gazdasági és szociális prioritásainak a tagállamok által elért állásáról közzétett jelentés szerint a államháztartási mutatók folyamatosan javultak a tagállamokban anélkül, hogy ez aláásta volna a növekedést. A tagállamoknak azonban folytatniuk és szükség esetén fokozniuk kell az agresszív adótervezés leküzdésére irányuló erőfeszítéseket, az összes adófizetővel szembeni méltányosság érdekében.

Az Európai Bizottság a következő 12-18 hónapra vonatkozó gazdaságpolitikai iránymutatást nyújtó 2019-es országspecifikus ajánlásaiban hangsúlyozta, hogy a globális növekedés lassulása megerősíti a strukturális reformok folytatásának szükségességét. A tagállamoknak elő kell mozdítaniuk a szociális felzárkóztatást, az euróövezeten belüli egyensúly szimmetrikusabb helyreállítására kell törekedniük, és folytatniuk kell az egységes piac megerősítésére és az európai gazdasági és monetáris unió elmélyítésére irányuló erőfeszítéseiket.

Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke, euróért és szociális párbeszédért felelős biztosa közölte,

a tagállamok a részükre kibocsátott ajánlások több mint kétharmadát végrehajtották,

és némi haladást értek el egyebek mellett a pénzügyi szolgáltatások és a foglalkoztatáspolitika terén. Az adóalap kiszélesítésére, az egészségügyre és a szolgáltatások versenyére vonatkozó ajánlások végrehajtási aránya azonban alacsony.

A jelentés szerint a makrogazdasági egyensúlyhiányok korrekciója jól halad, ugyanakkor néhány tagállam továbbra is példátlanul magas szintű magán- és államadósságot jegyez, ami csökkenti a negatív sokkhatások kezelésére rendelkezésre álló mozgásteret. Minden tagállamban szükség van a termelékenység fokozását, a beruházások fellendítését és a potenciális növekedés előmozdítását célzó további intézkedésekre.

Mint közölték, februárban az uniós bizottság arra a következtetésre jutott, hogy 13 tagállamban - Bulgária, Horvátország, Franciaország, Németország, Írország, Portugália, Spanyolország, Hollandia, Románia és Svédország - egyensúlyhiány van.

Három országban - Ciprus, Görögország és Olaszország - pedig túlzott egyensúlyhiány áll fenn.

A korábbi évekhez hasonlóan ezek az egyensúlyhiányok a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás szerinti, további egyedi nyomon követést tesznek szükségessé - húzták alá.

A stabilitási és konvergenciaprogramok értékelése alapján a bizottság Spanyolországgal szemben a túlzotthiány-eljárás megszüntetését javasolta. Amint az Európai Unió Tanácsa meghozza erről szóló határozatát, a válságra visszanyúló összes túlzotthiány-eljárás lezárul - közölték.

A bizottság emellett Belgium, Franciaország, Olaszország és Ciprus esetében jelentést fogadott el, amelyben megvizsgálja az uniós szerződésekben foglalt hiány- és adósságkritériumnak való megfelelésüket. Olaszország esetében a jelentés arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az adósságalapú túlzotthiány-eljárás megindítása.

Mint emlékeztettek, Magyarország és Románia 2018, illetve 2017 óta úgynevezett jelentős eltérési eljárás alá tartozik,

a két ország ugyanis tartósan eltér a középtávú költségvetési hiánycéltól (MTO), a nettó elsődleges államháztartási kiadások nominális növekedése jelentősen meghaladta a referenciaértéket.

A bizottság szerdán ezért figyelmeztetést küldött Magyarország és Románia számára,

mivel strukturális egyenlegüket tekintve tavaly jelentős eltérés volt megfigyelhető, és azt ajánlotta az Európai Unió Tanácsának, hogy tegyen ajánlást ezen országoknak az eltérés korrekciójára. Az ajánlás szerint olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek a középtávú költségvetési cél eléréséhez vezető megfelelő korrekciós pályára állítják a két országot.

A bizottság végezetül elfogadta a Görögországról szóló harmadik jelentését is a megerősített felügyeleti keretben, amelyet az Európai Stabilitási Mechanizmuson belül életbe léptetett stabilitási támogatási program lezárását követően hoztak létre. A jelentés megjegyezte, hogy 2018 augusztusa óta Görögország ésszerű lépéseket tett a programot követően kialakult gazdasági környezetben, de úgy vélte, hogy a reformok végrehajtása az utóbbi hónapokban lassult, egyes intézkedések esetében pedig nem biztosított az európai partnerek felé tett kötelezettségvállalások összhangja, és ez kockázatot jelent az egyeztetett költségvetési célok megvalósítására nézve.