A KSH adatai szerint 2018-ban hosszú idő óta először fordult elő, hogy többen tértek haza, mint ahányan elmentek a Magyarországon születettek közül - írja a Portfolio.hu.

Tavaly 20 ezer itthon született magyar tért haza az országba, miközben 18 150-en távoztak.

A javulás elsősorban az utóbbi szám csökkenésének köszönhető, mivel minimálisan a hazatérők száma is csökkent, 2017-ben ugyanis még 27 ezren mentek ki, korábban pedig 30 ezer fölött is volt a szám.

A pozitív vándorlási egyenleg

leginkább Budapesten, valamint Komárom-Esztergom és Győr-Moson-Sopron megyében

csökkentette a népességfogyást. A főváros évek óta kiemelkedik a nemzetközi vándorlás tekintetében, 2018-ban szintén az átlagosnál sokkal többen érkeztek Budapestre külföldről. A nemzetközi vándorlás népességszámra gyakorolt negatív hatása csak Baranya megyében volt érzékelhető - teszik hozzá.

A statisztikai hivatal adatai szerint

a kivándorló magyarok 31 százaléka Németországba, 30 százaléka Ausztriába és 15 százaléka az Egyesült Királyságba költözött. Felük 30 év alatti, háromnegyedük 40 éves sincs - jellemzően nőtlen férfiak mennek ki.

A visszavándorlók szintén leginkább Ausztriából, Németországból és az Egyesült Királyságból jönnek, a kor, nem és családi állapot szerinti megoszlás hasonló a kivándoroltakéhoz.

A német statisztikai hivatal adatai szerint náluk több mint ötezer fővel nőtt a magyarok száma, így meghaladta a 212 ezer főt.

A magyarok másik nagy felvevőpiaca, Ausztria szintén néhány hete frissítette adatait, náluk 82 ezernél több magyar élt 2018 végén, ami több mint 5600 fővel volt magasabb az egy évvel korábbinál.

A brit számok egyelőre nem ismertek.

A KSH elmagyarázza, mi oldja fel a számok közti ellentmondást: egyrészt a fentiek miatt az uniós tagállamok tükörstatisztikái sem mindig megbízhatók, a nemzetközi szakirodalom is gyakran hagyatkozik arra, hogy a vándorlás alapvetően nehezen mérhető folyamat. Főleg egy olyan közösségben, mint az Európai Unió, ahol biztosított a munkaerő szabad áramlása, vagyis elvileg mindenféle engedély vagy regisztráció nélkül léphetik át a határt az emberek. Másrészt van különbség a két statisztika módszertana között: miközben az uniós országok elsősorban az úgynevezett munkaerő felmérésekkel (LFS) és a népszámlálásokkal mérik a náluk élő magyarok számát, a KSH elvileg azokat veszi figyelembe, akik itthon hivatalosan bejelentették, hogy külföldre költöznek vagy onnan visszatérnek, illetve akik TAJ-számot igényelnek.