Budapesten és néhány nagyvárosban úgy növekszik a lakásállomány, hogy az összterület nem változik. A befektetői érdek azt diktálja, hogy ahol lehet, ott a nagy alapterületű lakásokból alakítsanak ki két-három kisebbet, mert így több bérleti díjat lehet beszedni vagy el is lehet adni a keletkező ingatlanokat. Családi házas övezetekben az egy telekre két vagy több lakás mozgalom erősödik, hasonló okokból - írja a Portfolio.

Budapesten és néhány megyeszékhelyen jellemző leginkább, hogy egy nagyobb lakásból kettő vagy több kisebbet alakítanak ki. A régi bérházakban viszonylag sok polgári lakás van, illetve volt, ezeknek mintegy tizede 80-100 négyzetméteres vagy ennél is nagyobb. Ezeket vásárolják fel olyan befektetők, akik - akár saját kivitelezői csapattal - több kisebb otthont hoznak létre.

Az elmúlt évtizedben egyre több olyan esetről hallani, hogy egymás melletti lakások összenyitása után keletkezett nagyobb összterületet használnak hasonló célra.

A lap arról is ír, hogy a lakásmegosztások szabályozására az építésügyi hatósági igazgatás területén nincs külön jogszabály. Ezeket kormány-, miniszteri-és önkormányzati rendelet és szakmai előírás szabályozza. A lakásmegosztáshoz sem építési engedélyre, sem az építésügyi hatósághoz teendő bejelentésre nincs szükség.

Lehetnek azonban olyan építési műveletek, amelyekhez kell engedély, például, ha a homlokzaton új ablak vagy ablakrész jelenik meg, netán a meglévő homlokzati ablakot úgymond függőlegesen megosztják.

Óbudán a lakások megosztásához településképi bejelentés szükséges, ezen eljárás keretében vizsgálható, hogy a lakásszám megfelel-e a jogszabályoknak. Az így kialakuló új lakásoknak ingatlan-nyilvántartásba való bevezetéséhez is szükséges a megosztás jogszerűségét igazolni.