Az államháztartás központi alrendszerének 2019. január végi helyzetéről szóló gyorstájékoztató "szokásos" időben történő megjelenése előtt közleményt adott ki a Pénzügyminisztérium, amiben közölték a legfontosabb számokat is.
Ezek szerint az év első hónapjában az államháztartás központi alrendszerének egyenlege a központi költségvetés 186,5 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok 23 milliárd forintos, illetve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 35 milliárd forintos többletéből tevődött össze.
Az uniós módszertan szerinti hiánycél idén a GDP 1,8%-a, mellyel párhuzamosan az államadósság aránya is tavalyhoz képest tovább mérséklődhet.
Költségvetési többlet az uniós támogatások nélkül is
Varga Mihály úgy értékelt, hogy "a meghozott kormányzati intézkedések és a felelősségteljes költségvetési gazdálkodás eredményeként az elmúlt két évtized legkedvezőbb adatát láthatjuk az év első hónapjában". A pénzügyminiszter kiemelte: a 244,5 milliárd forintos többlet azt mutatja, hogy a magyar gazdaság jobban teljesít, az államháztartás helyzete pedig változatlanul stabil és kiszámítható.
Adóbevételekből 200 milliárd forinttal több folyt be, mint tavaly ilyenkor és jelentős uniós átutalás is történt.
2019 januárjában az általános forgalmi adóból 153,9 milliárd forinttal, személyi jövedelemadóból 23,9 milliárd forinttal, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból 23,0 milliárd forinttal, míg jövedéki adóból 17,1 milliárd forinttal több folyt be az államkasszába, mint az előző év első hónapjában. 222,9 milliárd forint uniós bevétel érkezett, a kifizetések pedig 89,3 milliárd forintot tettek ki, vagyis a költségvetésnek uniós támogatások nélkül is többlete van - olvasható a tárca közleményében.
A januári főbb kiadások közül főként a hazai forrásból megvalósuló fejlesztések (például a Modern Városok Program, az országos vasúthálózat megújítása) emelhetőek ki – részletezte a pénzügyminiszter.
Az idei költségvetés a biztonságos növekedésről szól, ami egyszerre szolgálja Magyarország biztonságának megőrzését, a gazdasági növekedés fenntartását, a családok további megerősítését, valamint a teljes foglalkoztatás elérését. Ennek jegyében a családok támogatására és az otthonteremtésre is minden eddiginél több forrás jut. Januártól további 8-8%-kal nőtt a minimálbér és a garantált bérminimum, míg a nyugdíjak idén 2,7%-kal, vagyis a tervezett infláció mértékével emelkedtek – ismertette a pénzügyminiszter.