2017-18-ban a magyar kormány megpróbálta minél hamarabb lehívni az uniós forrásokat, igazi pályázat- és projektdömpingnek lehettünk szemtanúi. Mivel Brüsszel a beruházások befejezése után, a számlák benyújtását követően fizeti ki a tagállamoknak járó összegeket, ezért a nagy számú magyar pályázat finanszírozására akkor a kormányzatnak nagy összeget kellett megelőlegeznie.

A beruházások közül sok csak a következő időszakban fog befejeződni. Ezért a jelenleg futó, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus forrásainak egyelőre csak a 31 százalékát fizették ki. A költségvetés tehát megelőlegezett több mint 5500 milliárd forintot, amiből Brüsszelből 1700 milliárdnyit utalt át eddig.

Ha viszont a hiányzó pénzek megérkeznek, akkor a 2017-18-as finanszírozási kényszerhelyzettel szemben egy szokatlan pénzbőség alakulhat ki.

"Nem kizárt, hogy amikor a fennmaradó összegeket az unió átutalja, a költségvetés pénzforgalmi egyenlege akár több ezer milliárd forintos többletet is elér majd" -

hívta fel a figyelmet az InfoRádióban a Takarékbank vezető elemzője. Suppan Gergely hozzátette: ebből kifolyólag csökkenhet az államadósság nominális értéke, illetve az államadósság rátája is rapid módon eshet, hiszen a következő években is évi 6 százalékkal nőhet GDP mértéke.

Kitart a hatása

A Takarékbank vezető elemzője felhívta a figyelmet, hogy mivel ezek utólagos finanszírozású beruházások, a gazdaságot most pörgetik, nem pedig akkor, amikor a következő években majd az EU kifizeti az összegeket - tette hozzá Suppan Gergely.

Amikor pedig majd befolynak az EU-s támogatások, akkor már nem a beruházásokat fogják élénkíteni, hanem

az államadósságot csökkenthetik, valamint lehetőséget adnak a kormányzatnak arra is, hogy más területeken élénkítsen.

Az uniós pénzek nélkül egyébként akár 1,5 százalékkal is alacsonyabb lehetne ezekben az években a magyar növekedés - összegzett Suppan Gergely.

A maginfláció stabilabban mozog az inflációnál

Már korábban egyértelmű volt, hogy a jegybank elsődlegesen a maginflációt figyeli – reagált a Takarékbank vezető elemzője az MNB egyik vezetőjének nyilatkozatára. A jelenlegi uniós költségvetési ciklus forrásainak majdnem 69 százaléka még a jövőben érkezik, így ez jelentősen felpörgetheti a magyar gazdaságot – emelte ki Suppan Gergely.

Szerdán Bécsben, a Euromoney elnevezéső szakmai konferencián az egyik meghívott, Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a hét elején megjelent inflációs adatra reagálva közölte: az adószűrt maginfláció alakulása kulcsfontosságú abból a szempontból, hogy Magyarország mikor kezdje meg a monetáris politika normalizálását és a szigorításokat.

Ezért a jegybank ezt a mutatót mostantól nagyobb figyelemmel követi

– közölte a bécsi fórumon. A Reuters kiemelte: Nagy Mártonn úgy fogalmazott, hogy ha az adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedik, az a jegybanknak elegendő bizonyíték lenne arra, hogy meg kell kezdeni a monetáris politika szigorítását.

A Takarékbank elemzője egy sajtóbeszélgetésen az InfoRádióval közölte: már tavaly év vége óta ismert, hogy a jegybank kiemelten figyeli az úgynevezett maginflációt, mely hatékonyabban jelzi az infláció – tehát a fogyasztói árak várható – változását. „A Monetáris Tanács közleményében is egyértelműen nyomatékosította, hogy

az elsődleges szám, ami alapján döntést hoznak, az nem a nyers inflációs adat, hanem az úgynevezett adószűrt maginfláció,

ami egy jóval stabilabban mozgó inflációs szám” – fogalmazott Suppan Gergely.

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy „az infláció nagyon nagy mozgásokat tud produkálni”: míg októberben 3,8 százalékra ugrott az üzemanyagárak miatt, addig decemberre 2,8 százalékra esett vissza.

A szakértő hozzátette, hogy a maginfláció egy olyan a gazdasági hatásoktól tisztított árváltozást jelző mutató, mely eltérően az inflációtól kevésbé produkál nagy kilengéseket, így kiszámíthatóbb is. A vezetőelemző megjegyezte: ebből az indexből az adóváltozások hatásait is kiszűrik, hiszen ezekre a monetáris politikának nincs ráhatása.