Infostart.hu
eur:
354.28
usd:
310
bux:
141741.65
2026. július 3. péntek Kornél, Soma
Nyitókép: Pixabay

Rossz hír a magyarok vásárlóerejéről

Óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között - derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) jelentéséből.

Vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a nyugat-európai nagyhercegség a 28 tagú közösségben, Bulgária lemaradása pedig a középmezőnyhöz képest is nagy. Az adatok tanúsága szerint az előző három év alatt nagyon keveset változott a helyzet a 28 uniós tagállamban.

Az Eurostat jelentése szerint Magyarországon az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) csupán a 62 százaléka volt tavaly az uniós átlagnak, ennél rosszabb mutatóval csak Bulgária rendelkezik (54 százalék). Magyarországon az egy főre jutó GDP 68 százaléka volt az uniós átlagnak.

A GDP-adatok

A leggazdagabb országban, Luxemburgban az egy főre jutó GDP 253 százaléka volt az uniós átlagnak. Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 181 százalékával. (Luxemburg és Írország esetében azonban részben a statisztikai számítás sajátosságai miatt van az, hogy kiugróan magas az egy főre jutó GDP.)

Az utolsó helyezett Bulgáriában ez az arány mindössze 49 százalékot tesz ki. Luxemburg esetében az előző évihez képest 7 százalékpontos csökkenést mértek, a bolgár adat 1 százalékponttal javult.

Összesen 11 országban - Luxemburg és Írország mellett Hollandia (128 százalék), Dánia (128 százalék), Ausztria (127 százalék), Németország (124 százalék), Svédország (121 százalék), Belgium (117 százalék), Finnország (109 százalék), Nagy-Britannia (105 százalék) és Franciaország (104 százalék) - haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP.

A középmezőnybe - a 70 és 100 százalék közötti kategóriába - ugyancsak 11 ország került be. Megközelítette az átlagot Olaszország (96 százalék) és Málta (96 százalék), majd sorrendben Spanyolország (92 százalék), Csehország (89 százalék), Szlovénia (85 százalék), Ciprus (85 százalék), Észtország (79 százalék), Litvánia (78 százalék), Portugália (77 százalék), Szlovákia (76 százalék) és Lengyelország (70 százalék) következik.

A maradék hat ország közül Magyarországon az egy főre jutó GDP 68 százaléka volt az uniós átlagnak, majd Görögország és Lettország jön egyaránt 67 százalékkal. Romániában 63, Horvátországban 62, Bulgáriában pedig 49 százalékra rúg ez az arány.

Az egy főre jutó tényleges fogyasztás

Az egy főre jutó GDP ugyan gyakran használatos az országok jóléti szintjének mutatójaként, azonban nem feltétlenül alkalmas a háztartások életszínvonalának kifejezésére. Ez utóbbi célra jobban megfelel az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás.

Az AIC-mutatót nézve is Luxemburg az első, az EU-s átlag 132 százalékával és Bulgária az utolsó az átlag 54 százalékával. Egy évvel korábban 134, illetve 53 százalékon állt a két adat.

Az átlag fölött tíz ország teljesített tavaly: Luxemburg mögött Németország (122 százalék), Ausztria (117 százalék), Dánia (114 százalék), Nagy-Britannia (114 százalék), Finnország (112 százalék), Belgium (112 százalék), Hollandia (111 százalék), Svédország (109 százalék) és Franciaország (108 százalék).

A középmezőnyben 13 ország szerepel: Olaszország (98 százalék), Írország (93 százalék), Ciprus (92 százalék), Spanyolország (89 százalék), Litvánia (88 százalék), Portugália (82 százalék), Csehország (82 százalék), Málta (78 százalék), Szlovénia (77 százalék), Görögország (76 százalék), Lengyelország (76 százalék), Szlovákia (76 százalék és Észtország (73 százalék). A maradék öt ország csoportját Lettország és Románia vezeti 68-68 százalékkal, majd Magyarország és Horvátország következik 62 százalékkal, végül a sort Bulgária zárja 54 százalékkal.

Címlapról ajánljuk
Elég volt a fővárosi vízfejből, vidéken is dolgozna a leendő brit kormányfő

Elég volt a fővárosi vízfejből, vidéken is dolgozna a leendő brit kormányfő

Még át sem vette a posztot, de Andy Burnham, a brit Munkáspárt következő vezetője – és így leendő kormányfő – máris radikális változást ígér. Közölte, hogy megosztaná a munkanapjait a Downing Street 10 és Manchester városa között, hogy így csökkentse a brit politika és közélet „London-centrikusságát”.

Kormányszóvivői tájékoztató: átszabják az áramszámlákat a megújulóknál, jön az ügynökakták nyilvánossága

Az új, a vármegye elnevezést is megszüntető Alaptörvény-módosítást várhatóan a jövő hét elejéig benyújtják a társadalmi egyeztetés után – „nagy változás nem lesz”, inkább szigorodni fog. A NAV elnöki pozíciójára nyilvános pályázatot fognak kiírni, a hatóság vezetője nem lesz államtitkár. Szerveződik Magyar Péter látogatása a Vatikánba.
Még nincs a NAV-nak végleges új elnöke

Még nincs a NAV-nak végleges új elnöke

Kármán András pénzügyminiszter csütörtök este közölte: nyílt pályázaton választják ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) új elnökét. Korábban még úgy tűnt, hogy eldőlt az adóhatóság új vezetőjének személye, tartósan, ugyanis a tárcavezető hétfő reggel még azt közölte, hogy "alapos szakmai egyeztetések után megszületett a döntés az új NAV-vezetéssel kapcsolatban" és akkor meg is nevezte Tamásné Czinege Csillát, és úgy tűnt az akkori tájékoztatásokból, hogy tartósan tölti be ezt a posztot. Az ügy előzménye, hogy a választást sokan kritizálták és Magyar Péter miniszterelnök a csütörtöki tájékoztatón bejelentette, hogy nincs még NAV-elnök.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×