Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.54
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Megjelennek az első tiszta pálinkacseppek a hűtőedény kivezetésén. A házi pálinkafőzésre alkalmas berendezés teljes egészében rézből készült, amely katalizátorként is szerepet játszik a párlatkészítés folyamatában. A 2010. szeptember 27-én hatályba lépett törvénymódosítás lehetővé teszi, hogy családi fogyasztásra 100 liter 43 alkoholfokos, vagy 50 liter 86 fokos pálinkát főzzön bárki, saját gyümölcsösből vagy erre a célra vásárolt cefréből.
Nyitókép: Bánáti Balázs

Teljes a pálinkapánik

Nem termett sok gyümölcs, visszaesett a szeszfőzdék forgalma.

A tavalyi év jobb volt, állítják a Tolna megyében működő szeszfőzdék. A nyár elején beérett gyümölcsből még viszonylag többen, később azonban már kevesen éltek a pálinkafőzetés lehetőségével - írja a teol.hu.

A kora nyári majd az őszi gyümölcsök után most a szüret utáni törkölyöket viszik a szeszfőzdékbe, de a tulajdonosaik elmondták, jelentősen visszaesett a tavalyi évhez képest a bérfőzetés. A gyakorlatban, aki bérfőzetni szeretne, azzal számolhat, hogy legfeljebb 86 liter, 50 fokos pálinkáért literenként 835 forint jövedéki adót kell fizetnie, amelyhez hozzájön a munkadíj. Amennyiben ennél nagyobb mennyiségre tart valaki igényt, akkor literenként 1670 forint jövedéki adóval kell kalkulálnia, amelyhez szintén hozzájön a munkadíj.

Az egyik főzdében két éve huszonötezer liter pálinkát főztek ki, idén ennek csak tizedét. Ennek oka, hogy idén kevés sárgabarack termett, másrészt viszont egyre többen főznek ki otthon cefrét. Az egyik ismert pálinkaház tulajdonosa elmondta, ugyanaz a pohár pálinka, ami a piacra kerül, három különböző adónem alá tartozik, attól függően ki állította elő. A kereskedelmi tétel literéért kétszer 835 forintot, a bérfőzetésért 835 forintot, míg az otthon főzöttért egész évben csupán 1000 forintot kell fizetni. És nem literenként, hanem a teljes tételért.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×