Infostart.hu
eur:
385.34
usd:
332.02
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Nyitókép: Pixabay

Hazudhatott a Facebook a videós megtekintési adatokról

A közösségi hálózat által is már bevallott "mérési hibának" komoly következményei lettek a hirdetési piacra, de a média működésére nézve is.

A Facebook több mint egy éven keresztül tudva közölt hamis adatokat a videós tartalmak megtekintéseiről - állítja számos felperes, amely bíróságra vitte az óriáscéget. 2015-ben észleltek "rendellenességet" az adatszolgáltatásban: gyanút fogtak, hogy hamisak a mért megtekintési adatok, panaszt is tettek, ezt követően

megszereztek 80 ezer oldalnyi belső facebookos dokumentumot, amelyek alapján megerősítést nyert a gyanújuk, ráadásul a Facebook egy teljes évig rá sem hederített a panaszokra, és még 2016-ban is a helytelen nézettségi adatokat közölte a hirdetőkkel.

Közben a Facebook egy stratégiát is kitalált: "megtekintés átlagos hossza" helyett "átlagos megtekintési időnek" keresztelte el a valós adatokat.

Az ügy következménye egyrészt az volt, hogy a hirdetők a videós tartalmak felé fordultak, másrészt az újságírókat alkalmazó szájtok, médiumok (Fox Sports, MTV News stb.) inkább videós szakembereket fizettek, mintsem újságírókat.

2016 augusztusában - mint a Qubit cikkéből kiderül - aztán maga a Facebook kereste meg legnagyobb hirdetőit, hogy "mérési rendszerében hibát észlelt", majd szeptember 23-án a Facebok bejelentette a "hibás mérést" azzal, hogy a "nemrég" keletkezett hibát már ki is javították.

"A mérési adatoknak úgy kellett volna kinézniük, hogy a videó teljes megtekintési idejét elosztjuk a videót megtekintő összes ember számával. Ehelyett a teljes megtekintési időt csak azon emberek számával osztottuk el, akik legalább három másodpercig nézték a videót" - közölte akkor a Facebook, hozzátéve, 60-80 százalékos "tévedés" volt az általuk megküldött nézettségi adatokban.

A felperesek azonban ezt is vitatták, mondván,

150-190 százalékos csalást is elkövethetett a Facebook, elvonzva számos hirdetőt a Twittertől és a YouTube-tól.

Miután a médiumok rájöttek, hogy a videós tartalmakra való átállás sikertelen volt, videós gyártóikat is elbocsátották, egyes számítások szerint csak a sajtóban több száz ember állásába került az adatokkal való trükközés.

Az Oxfordon közben tudományos módszerekkel is

kimutatták: nincs akkora trendváltozás a videós tartalmak fogyasztásában, mint ahogy azt a Facebook a számokban igyekezett feltüntetni.

A Bloomberg által is idézett szakirányú tanulmányok szerint is "ellentmond a józan észnek" a videók erőltetése, az emberi agy audiovizuálisan ugyanis csak kétharmad annyi információt képes befogadni, mint olvasással.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.

Napelemes pályázat: február 2-től lehet jelentkezni, kijöttek a részletek

A kormány honlapján kijöttek a pályázat részletei: minden, már napelemmel rendelkező, vagy annak telepítését vállaló család 2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphat energiatároló rendszerek telepítésére. Egy két és fél oldalas formanyomtatványt kell kitölteni, a pályázatot február 2-től lehet benyújtani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

Kelet-Európa egyre inkább utoléri a Nyugatot, egy láthatatlan súly mégis mindenkit visszahúz

A közép- és kelet-európai régió egyre inkább felzárkózik a Nyugathoz, a növekedés üteme jövőre is magasabb lehet a térségben a fejlettebb európai országokénál – hangzott el a Financial Times bécsi, az országcsoportra fókuszáló konferenciáján. Ez jelentős részben az uniós forrásoknak köszönhető, Magyarországra azonban jóval kevesebb pénz érkezik, mint korábban. A kifizetett források tekintetében hazánk mégis meglepően jól áll. A decemberi inflációs adat a várakozásokat felülmúló szolgáltatás-áremelkedést mutatott, ez is a gazdaságban uralkodó bérnyomás tükre, amit az ambiciózus minimálbér-emelkedés fűt. A munkaerő költségének emelkedése az egész régió versenyképességét csökkentheti, ahogy a költségvetési hiány kezelése is szinte minden ország elé kihívást állít.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×