Infostart.hu
eur:
364.65
usd:
331.47
bux:
145756.52
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Peking, 2018. szeptember 4.Hszi Csin-ping kínai elnök a Kína-Afrika Együttműködési Fórum (FOCAC) csúcstalálkozójának második napi ülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2018. szeptember 4-én. (MTI/EPA/Getty Images pool/Csang Lin-tao) *** Local Caption *** 53000073
Nyitókép: Csang Lin-tao (MTI/EPA/Getty Images)

Rekordot döntött Kína Európában és Afrikában

Kína teljes külföldi tőkekihelyezésének (ODI) az értéke meghaladta az 1800 milliárd dollárt a múlt év végéig, ami a második legnagyobb a világon.

A kínai kereskedelmi minisztérium által közölt adatok szerint az ázsiai ország a világ 189 államába fektetett be, külföldi tőkekihelyezésének az értéke a globális ODI 5,9 százalékának felelt meg.

A minisztérium ismertette az ázsiai ország statisztikai hivatalnak azt az adatát is, amely szerint tavaly 158,29 milliárd dollár volt a kínai ODI, ami a harmadik legnagyobb az Egyesült Államok és Japán után.

A tavalyi ODI összege ugyanakkor 19,3 százalékkal elmaradt 2016-hoz képest, először csökkent Kína külföldi tőkekihelyezése 2003 óta.

Kína tavalyi tőkekihelyezés Európába és Afrikába egyaránt több mint 70 százalékkal rekordszintre, 18,46 milliárd dollárra nőtt.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: Seszták Miklós a Fidesz Schrödinger macskája
napirend előtt

Magyar Péter: Seszták Miklós a Fidesz Schrödinger macskája

A miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés keddi ülése. Magyar Péter a méltóságteljes szembenézést sürgette a Fidesz és a KDNP politikusainak körében, és a nővédelmi intézkedések támogatását kérte a parlamenttől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Amikor az Orbán-kormánynak titokban üzlet lett az egészségügy

Amikor az Orbán-kormánynak titokban üzlet lett az egészségügy

Egy 2021 áprilisában készült minisztériumi stratégia és a Boston Consulting Group (BCG) ugyanebben az időszakban összeállított tanácsadói anyaga részletesen bemutatja, milyen jövőt képzeltek el a magánegészségügy számára az Orbán-kormány idején. A korábbi Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) neve alatt megjelent nem a magánellátás felszámolását, hanem annak szabályozott bővítését, a magánbiztosítások elterjesztését, az állami intézmények fizetős szolgáltatásainak kialakítását és a szektor szigorúbb ellenőrzését javasolta. A tervek között szerepelt a magánorvosok bevételeinek adatvezérelt ellenőrzése, az állami kórházak szabad kapacitásainak bérbeadása, valamint az egyetemi klinikák kapacitásainak akár 15–30 százalékos elkülönítése fizetős szolgáltatásokra. A dokumentumokból az is kiderül, hogy a minisztérium és a tanácsadó cég a magánegészségügy fejlődését jelentős részben az állami ellátórendszer hiányosságaival magyarázta.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×