Infostart.hu
eur:
400.09
usd:
344.89
bux:
99787.2
2025. július 16. szerda Valter
Peking, 2018. szeptember 4.Hszi Csin-ping kínai elnök a Kína-Afrika Együttműködési Fórum (FOCAC) csúcstalálkozójának második napi ülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2018. szeptember 4-én. (MTI/EPA/Getty Images pool/Csang Lin-tao) *** Local Caption *** 53000073
Nyitókép: Csang Lin-tao (MTI/EPA/Getty Images)

Szakértő: Kína átveszi a hatalmat az afrikai kontinensen

Nyolc fő területen tervez afrikai országokkal kooperációra lépni, valamint hatvan milliárd dolláros segély-, beruházási és finanszírozási alapot nyit az elkövetkező három évre Kína – jelentette be hétfőn a Kínai Népköztársaság elnöke Pekingben. Tarrósy István, az Afrika Kutatóközpont vezetője szerint mindez egy újabb jelzés, hogy Kína átveszi az irányító szerepet az afrikai kontinensen.

Hszi Csin-ping bejelentése szerint az együttműködési projektek kiterjednek például az iparfejlesztésre, az összekapcsolt közlekedési infrastruktúrára, a kereskedelmi forgalom fellendítésére, valamint energiatakarékos és környezetvédelmi fejlesztésekre. A hatvan milliárd dollárból 15 milliárdot segélyekre és kamatmentes hitelnyújtásra szánnak, 20 milliárdból további hiteleket nyújtanak, 10 milliárd dollárt fejlesztési beruházásokra, 5 milliárd dollárnyit az afrikai import finanszírozására különítenek el. A nem állami kínai vállalatokat is arra ösztönzik továbbá, hogy legalább 10 milliárd dollár értékű beruházást valósítsanak meg Afrikában a következő három év alatt.

2015 decemberében a kínai elnök már belengette a 60 milliárd dolláros csomagot,

akkor is beszélt segélyszerű támogatásokról, beruházásokról és kereskedelemfejlesztésről – emlékeztetett Tarrósy István. „Nem most kezdődött az, hogy Kína ennyire érdeklődik Afrika iránt, Kína folyamatosan jelen volt Afrikában” – fogalmazott a kutatóközpont vezetője. Hozzátette: az ázsiai ország lassan 20 éve az egyik legkiemelkedőbb külső szereplője a térség fejlesztésének.

Kína arra törekszik, hogy a különböző ágazatokból – ilyen az olajipar is, ahova a gyarmatosító államokhoz képest későn érkezett a kontinensre – a lehető legnagyobb falatokat harapja ki. Az "Egy övezet, egy út" program is komolyan számol a térséggel, és része hosszú távú geopolitikai víziójuknak, aminek részei a kikötő-, repülőtér-, vasúti és közúti fejlesztések. Ezek mind azt a célt szolgáják, hogy Kína könnyebben tudja végrehajtani az ágazati beruházásait. A nyersanyagok elvitele a kontinensről még fontosabb Kína számára - a gazdasági növekedést táplálandó -, mint akár az Egyesült Államok vagy az európai államok számára.

A 60 milliárd dolláros program valójában jelzés a világnak, hogy Kína átveszi a hatalmat az afrikai kontinensen

szinte az összes típusú tevékenységet illetően – vélekedett a szakértő.

Ebből a pénzösszegből 15 milliárd dollárt segélyezésre fordítanak. Mivel Kína nem tagja a OECD DAC-közösségnek, mely szabályozza nemzetközi segélynyújtás szabályait, így teljesen önállóan járhat el. Ennek része a humánerőforrás fejlesztése is: iskolák építése, korszerűsítése, az egészségügyi szektor fejlődésének elősegítése és az elmúlt években felpörgetett ösztöndíjprogramok kialakítása, amelyekben nemcsak a felsőoktatásba "húznak be" afrikai diákokat, hanem a szakképzést is megpróbálják kiterjeszteni az afrikai fiatalok irányába.

Kína ugyanis pontosan tudja, hogy hosszú távon csak úgy foglalkozhat Afrikával és irányíthatja a politikáját, ha tekintettel van a térség lakosságának szükségleteire, igényeire.

Létezik egyébként még egy mintegy 20 milliárd dolláros alap, ami könnyített banki hitelek folyósítását teszi lehetővé az afrikai kományzatok számára. Tarrósy István hozzátette: ennek hátulütője az a gyakori probléma, hogy egyes afrikai országok – például Etiópia – a fejlesztéseik során eladósodnak Kína felé.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Tizennégy év börtönt kapott „az orosz Sherlock Holmes” írója

Tizennégy év börtönt kapott „az orosz Sherlock Holmes” írója

Tizennégy év börtönbüntetésre ítélték Moszkvában az egyik legismertebb kortárs orosz írót. Borisz Akunyint Ukrajna-szimpátiája – az orosz törvények szerint a terrorizmus támogatása – és az idegenügynök-törvény megsértése miatt ítélték el. Szerencséjére azonban Londonban él.

Donald Trump újabb retorziót lebegtetett be az oroszokkal szemben

Donald Trump szerint vámok mellett egyéb szankciók is lehetségesek Oroszországgal szemben, amennyiben 50 napon belül nincs előrelépés az ukrajnai háború lezárásához vezető békefolyamatban - az amerikai elnök erről kedden beszélt újságírók előtt a Fehér Háznál, mielőtt Pennsylvania államba utazott.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.16. szerda, 18:00
Latorcai Csaba
a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×