eur:
394.59
usd:
365
bux:
71490.33
2024. július 3. szerda Kornél, Soma
Nyitókép: Pixabay

Rég nem volt ennyire rossz az ország finanszírozási képessége

Hat éves csúcson a GDP-arányos szám: 3,4 százalék.

A maastrichti határszámot átlépő, GDP-arányosan már 3,4 százalékos finanszírozási igénye keletkezett a magyar államnak az elmúlt egy évben - írja a Portfolio.hu. A vállalati szektor a beruházási aktivitás miatt szintén növelte a finanszírozási igényét, így a teljes nemzetgazdaság finanszírozási képessége a GDP 1,4 százalékára esett vissza.

A 3,4 százalékos szám hat éve a legmagasabb, a vállalati szektor finanszírozási igénye közben tízéves csúcsra ugrott. Utóbbi már jobb hír, hiszen a beruházási aktivitás erősödését jelzi. Az egyensúlyromlást a lakossági megtakarítások mértékének emelkedése csak részben kompenzálta.

A hatéves mélypont az ország külső egyensúlyi pozíciójának romlására utal, a fogyasztás és a beruházások dinamikája meghaladja a GDP-növekedést.

Az államadósság csökkenése közben lassal megállni látszik,

a második negyedév végén 74,2 százalékos volt a GDP arányában, gyakorlatilag annyi, mint egy éve. A jelenség mögött az állam növekvő hiánya és az áll, hogy az EU-s források csökkenő mértékben érkeznek Brüsszelből. Érdekesség azonban, hogy a bruttó adósság stagnálása mellett a nettó adósság tovább tudott csökkenni.

Címlapról ajánljuk
Seremet Sándor: fontos jelzést küldött Orbán Viktor a kijevi látogatásával

Seremet Sándor: fontos jelzést küldött Orbán Viktor a kijevi látogatásával

A miniszterelnök kijevi látogatása cáfolja azt a narratívát, amely szerint a magyar kormány ukránellenes lenne – erről beszélt az InfoRádióban a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.03. szerda, 18:00
Giró-Szász András
politikai tanácsadó
Döntő fordulat előtt a Közel-Kelet egyik legerősebb katonai hatalma: a legrosszabb forgatókönyvre is fel kell készülni

Döntő fordulat előtt a Közel-Kelet egyik legerősebb katonai hatalma: a legrosszabb forgatókönyvre is fel kell készülni

Véget ért a kényszerű okokból megrendezett iráni elnökválasztás első fordulója, amelyen meglepetésre a reformpárti jelölt kapta a legtöbb szavazatot a megosztott konzervatív ellenfeleivel szemben. Senki nem érte el viszont a második kör elmaradásához szükséges 50 százalékos eredményt, így július 5-én pénteken ismét a szavazókörökhöz járulhatnak az szavazásra jogosultak, hogy megválasszák Ebrahim Raiszi tragikus halála után a közel-keleti hatalom új államfőjét. A végső ütközetben az ultrakonzervatívok feszülnek neki a reformpártiaknak, a jelöltek háttere viszont ennél jóval árnyaltabb képet rajzol ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×