A biztonságos növekedés költségvetésének nevezte a jövő évi büdzsét a pénzügyminiszter szerdán, az előterjesztés parlamenti ismertetése során.

Varga Mihály expozéjában egyebek között arról beszélt, hogy 2019-ben fegyelmezett gazdálkodás mellett is több jut a családok támogatására, a gyermekvállalás ösztönzésére, a munkahelyteremtésre, valamint a munkaerő megtartására, a nyugdíjak reálértékének megőrzésére, a gazdaság fejlesztésére, de az ország határainak védelmére is.

Mint mondta, mindennek forrását a 2013 óta tartó, az európai uniós átlagot meghaladó gazdasági növekedésből teremti meg a kormány.

Varga Mihály a főbb számokat ismertetve megerősítette, hogy a kormány 4,1 százalékos GDP-bővüléssel számol jövőre 2,7 százalékos infláció mellett, és a ideinél alacsonyabb, 1,8 százalékos hiánycélt tervez. Folytatódik az államadósság GDP-arányos mérséklődése, az unós módszertan szerinti adósságmutató 69,6 százalékra csökken. Az állam várhatóan jövőre is nullszaldósan működik, deficit továbbra is csak a fejlesztésekhez, beruházásokhoz kapcsolódik.

Számos szakpolitikai terület forrása emelkedik

Az oktatásra 15 milliárd forinttal, az egészségügyre 101 milliárd forinttal, míg közbiztonságra és honvédelemre 156 milliárd forinttal többet biztosít a költségvetésre vonatkozó javaslat.

Varga Mihály elmondta azt is, hogy a tömeges bevándorlás kezelésére és a terrorellenes intézkedésekre 2019-ben az előző években megkezdett fejlesztések forrásain felül 40 milliárd forintos elkülönített keret szolgálja az ország biztonságát. A honvédség modernizálását is célozza, hogy 2024-re 2018-hoz képest a GDP arányában megduplázódnak, nominálisan háromszorosára nőnek a honvédelemre szánt költségvetési források.

A családok támogatására szánt forrás 2019-ben meghaladja a 2000 milliárd forintot, havi 40 ezer forintra nő a kétgyermekes családok adókedvezménye.

Megalapozott

Az Állami Számvevőszék megalapozottnak tartja a 2019-es költségvetést, kialakítása a szervezet szerint támogatja a büdzsé rövid- és középtávú stabilitását, emellett hozzájárul a fenntartható gazdasági növekedés megvalósításához.

Domokos László, a számvevőszék elnöke a törvényjavaslat általános parlamenti vitájában a fenntartható növekedés és a fenntartható kifehérítés költségvetésének nevezte a törvényjavaslatot. Hozzátette:

az adóbevételek tervezett jelentős növekedése azt támasztja alá, hogy a kormány 4 százalékot meghaladó GDP-bővüléssel, valamint a gazdasági folyamatok további fehérítésével számol a következő években.

Mint mondta, az ÁSZ megállapításai szerint a 2019-es költségvetési előterjesztés bevételi előirányzatai teljes körűen megalapozottak, a kiadási előirányzatok 92,5 százaléka megalapozott, 7,49 százaléka részben az, 0,01 százalék pedig nem megalapozott.

Teljesíthető a hiánycél

A Költségvetési Tanács szerint is pénzügyi stabilitást tükröz a 2019-es költségvetési törvényjavaslat: a gazdasági növekedés a külső és a belső tényezők kedvező együttállása esetén teljesíthető, továbbá elérhető a GDP-arányos hiánycél is.

Kovács Árpád, a tanács elnöke ugyanakkor arról is beszélt, hogy

a költségvetés tervezésénél figyelembe vett makrogazdasági mutatók a különböző prognózisokhoz képest optimisták, ezért az ezekhez igazodóan tervezett bevételek hordoznak némi teljesülési kockázatot.

Hozzátette ugyanakkor, hogy az államadósság-szabálynak való megfelelés akkor sincs veszélyben, ha a gazdasági növekedés mértéke esetleg valamivel szerényebb lesz.

Kovács Árpád szerint a tartalékok figyelembevételével elérhető az 1,8 százalékos GDP-arányos hiánycél. A tanács szerint konjunktúra idején a hiány ilyen mértékű csökkentése sem fogja vissza a gazdaságot, mert a magánszektor könnyebben jut hitelhez. A hiányt övező legnagyobb kockázatnak a makrogazdasági pályát és az adóbevételi előirányzatok teljesíthetőségét nevezte a Költségvetési Tanács elnöke.

Ellenzéki reakciók

Volner János, a Jobbik vezérszónoka a fenntarthatatlan gazdasági és társadalmi folyamatok költségvetésének nevezte a 2019-es büdzsét, és azt mondta: a jövő évi költségvetés nem tartalmaz valódi választ a magyar gazdaság és társadalom kihívásaira, és csak tüneti kezelést ad több fontos strukturális problémára.

Úgy vélte: a költségvetés nem változtat azon, hogy Magyarország függő gazdasági helyzetben van, függ az európai uniós forrásoktól, a külföldi befektetésektől és a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaitól. Saját szabadságharcunkat nem vívja meg ez a költségvetés, és nem gondolkodik arról sem, hogy saját tulajdonú gazdaságunk, iparunk legyen - bírált.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik másik vezérszónoka a 2019-es költségvetés legnagyobb veszteseinek a magyar fiatalokat és a magyar jövőt tartja. Hozzátette: a javaslat szerkezeti, "jövőnek szóló" változást nem tartalmaz.

Az MSZP frakcióvezetője jövőellenesnek nevezte a javaslatot. Tóth Bertalan úgy fogalmazott: a kormány egy virtuális világot épít, abban él, és nem látja az érem másik oldalát.

Mint mondta, a "múltban ragadt" tervezet a nagyobb jövedelműek támogatását szolgálja, miközben GDP-arányosan az oktatásra és az egészségügyre az idei büdzsénél kisebb hányadot szán. Ugyanakkor a javaslat a felével növeli a "kormánypropagandára" szánt forrásokat - tette hozzá.

A szocialista frakció másik vezérszónoka, Bangóné Borbély Ildikó szerint miközben a kormányfő közelgő válságról beszél, többet kellene foglalkozni a demográfia, az egészségügy vagy az oktatás szintén válságos helyzetével.

Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka azt mondta, hogy ez a költségvetés nem jelent megoldást Magyarország legnagyobb problémáira és nem készít fel a kihívásokra.

az ellenzéki párt vezérszónoka szerdán az Országgyűlésben, a jövő évi büdzsé általános vitájában a javaslat egyik legsúlyosabb bűnének azt nevezte, hogy a kormány jövőre megszorításokat hajt végre az oktatásban, annak finanszírozása ugyanis még a reálértékét sem tartja meg. Bírálta a Magyar Tudományos Akadémia finanszírozásának átalakítását is, amely szerinte ugyanolyan támadás, mint amit a CEU-val szemben hajtott végre a kormány.

Az országgyűlési képviselő szerint a bérválság megoldására igazságosabb adórendszer kell a jelenlegi egykulcsosnál. Hozzátette, az LMP által javasolt adórendszerrel jelenlegi átlagbér háromszorosáig mindenki jobban járna.

Szólt arról, hogy a további gyermekek megszületése érdekében már az egygyermekes családokat is támogatni kellene. Feleslegesnek és drágának tartja a paksi atomerőmű-beruházást, szerinte a tőkeemelés csak arra jó, hogy újabb adag közpénzt lopjanak el a Fidesz-barát oligarchák.

Varjú László, a Demokratikus Koalíció vezérszónoka a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság és a "toporgás" költségvetésének nevezte a 2019-es büdzsét, amely - mint mondta - sok tekintetben lehetőségek elvesztését hozza a családoknak és a vállalkozásoknak.

Szerinte a jövő évi költségvetés sok tekintetben kárt vagy a lehetőségek elvesztését okozza a családoknak és a vállalkozásoknak. Ez egy GPS-költségvetés, aminek a végén be kell mondani, hogy újratervezés - fogalmazott.

Arra szólította fel a kormányt, hogy vonja vissza a javaslatot, és az abban tervezett 2,7 százalékos inflációt a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb előrejelzésének megfelelően 3,1 százalékra állítsa át, mert a törvényjavaslat áprilisi előkészítése óta jelentős változások következtek be a makrokörnyezetben, például a forint leértékelődésével is számolni kell.

Hozzátette: felül kell vizsgálni az inflációhoz kötött előirányzatokat, majd megfelelő intézkedésekkel biztosítani kell a költségvetési szabályok érvényesítését. Varju László szerint ez 300-350 milliárd forint költségvetési szigorítást igényel.

A Párbeszéd szerint egy igazságtalan ország költségvetése a jövő évi büdzsé. Tordai Bence szerint a kormánynak csupán annyi köszönhető, hogy Magyarország a térség államainak hátsó mezőnyében halad.Kijelentette, hogy a büdzsében GDP-arányosan csökken például az oktatásra, az egészségügyre, a nyugdíjakra, a gyermekek ellátására vagy a szociális támogatásokra fordítható forrás. A Párbeszéd ezért olyan módosításokat szorgalmaz, amelyek az egyenlőtlenség csökkentését célozzák - hangsúlyozta.

Képviselőjük, Burány Sándor úgy fogalmazott: akiknek megy, azok egyre magasabbra jutnak, akik pedig nem tartoznak a kiváltságosok soraiba, azok egyre jobban leszakadnak.