Tavaly december 5-én új szabályozást fogadott el az Európai Unió Tanácsa, ami jelentősen megkönnyíti az online, határon átívelő termékértékesítéssel, szolgáltatásnyújtással foglalkozó vállalkozások áfa-fizetési kötelezettségeinek teljesítését. A szabályozás egyik legfontosabb vívmánya, hogy 2021-től kiterjeszti a MOSS (mini one-stop-shop) rendszerét – amely jelenleg csak távolról nyújtható szolgáltatásokra alkalmazható – a távolsági termékértékesítésekre is. Ezen újítás jelentősen csökkentheti az Európai Unió más tagállamaiba értékesítő vállalkozások adminisztratív terheit.

Jelenleg két választási lehetőségük van azoknak a vállalkozásoknak, amelyek az EU-n belül határon átnyúló online értékesítéssel foglalkoznak. Egyrészt dönthetnek úgy, hogy a vásárló tagállama szerinti áfát fizetik az első eurótól kezdődően, másrészt úgy, hogy csak az adott tagállamban irányadó összeghatár felett – amely jellemzően 35 ezer euró körül mozog – fizetik a másik országban érvényes áfát.

Így például egy magyar értékesítőnek ésszerű választás lehetne a magyar 27 százalékos forgalmi adónál alacsonyabbat fizetni, azonban ez számos adminisztratív költséggel jár, mivel ehhez az adott tagországban adószámot kell szereznie, és teljesítenie kell az irányadó adminisztratív követelményeket is. Ennek fényében már nem biztos, hogy észszerű választás az összeghatár alatt a másik tagállam áfáját választani – mondta el dr. Tancsa Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.

A jelenlegi rendszerben a másik tagállambeli értékesítő versenyelőnybe kerülhet magyar versenytársával szemben, ha a szállítás díja mellett a saját áfakulcsát kihasználva alacsonyabb árakat tud ajánlani. A magyar értékhatár, vagyis 35 ezer euró túllépése esetén kötelező neki magyar áfát felszámítani, azonban gyakorlatban nehéz az értékhatár túllépését figyelni, és az adó megfizetését számon kérni. A szabályozás lehetőséget ad a „trükközésre” is, hiszen az értékhatár elérésekor ugyanaz a tulajdonosi kör egy másik cégen keresztül folytathatja az értékesítést, így elkerülve a magasabb áfát.

Az Európai Unió Tanácsa által elfogadott új szabályozás értelmében főszabályként az első eurótól kezdve a magánszemély vásárló tagállama szerinti áfát kell fizetni, így megszünteti a verseny torzulását.

Az adminisztratív terheket pedig azzal dönti le az új rendszer, hogy a MOSS keretein belül működő vállalkozások mentesülnek a tevékenységükkel érintett tagállamok vonatkozásában áfaregisztrációs kötelezettségük alól. A társaságok tagállamonkénti áfabevallás benyújtására sem kötelezettek, ez kizárólag a letelepedésük szerinti uniós országban szükséges, külön jelezve a bevallott értékesítések tényleges fogyasztásának helyét és adókulcsát.

Az Európai Unió Tanácsa szerint azzal, hogy a MOSS rendszerét kiterjesztik a távolsági értékesítésekre is, az érintett vállalkozások az áfakötelezettségeik teljesítésére fordított költségeik mintegy 95 százalékát megtakaríthatják majd, sőt az átláthatóbb szabályozásnak köszönhetően az érintett tagállamok is növekvő bevételre számíthatnak.

A fentieken túl további jelentős egyszerűsítéssel élhetnek majd a startupok, valamint a kis- és középvállalkozások, ugyanis évi 10 ezer eurós értékesítési összeghatár alatt – a fogyasztás szerinti tagállam szabályai helyett – a fenti társaságok a letelepedésük szerinti tagállam áfaszabályait jogosultak alkalmazni, így tovább csökkenhetnek adminisztrációs kötelezettségeik – tette hozzá dr. Gábor Zoltán, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának szenior menedzsere.

Az Európai Unión kívülről érkező termékek esetén fontos változás lesz, hogy megszűnik a 22 eurós értékhatár alatti szállítmányok import áfamentessége.

A szolgáltatások terén már korábban megvalósult az a reform, hogy a fogyasztás helye szerinti áfát kell felszámítani az első eurótól kezdve, mindezt jelentős adminisztratív terhek nélkül. Azonban a rendszer tekintetében néhány részletszabály (pl. a vásárló tagállamának bizonylatolási szabályainak betartása) mégis adminisztratív tehernek bizonyult.

A jövő évtől a jelenleg a MOSS keretein belül, távolról nyújtható szolgáltatásokat kínáló társaságok alkalmazhatják a letelepedésük szerint irányadó áfa-szabályokat szinte minden tekintetben, például számlázási szabályok és iratmegőrzés.