Tartoznak egyének, tartoznak városok, tartoznak országok és sokan mások, összesen 233 billió dollárral.

A 70 ország pénzügyi képviselőit tömörítő, amerikai székhelyű Nemzetközi Pénzügyi Intézet, az (IIF) szerint az utóbbi egy évben 16 billióval ugrott meg a globális adósság.

A szervezet adatai szerint a legnagyobb tartozást felhalmozó csoport az úgynevezett „nem-pénzügyi cégek” csoportja. Ide tartozik gyakorlatilag minden vállalkozás, amelynek nincs pénzintézeti jogosítványa, azaz a technológiai cégektől kezdve az áruházláncokig bármi.

A 68 billiós tartozást felhalmozó cégek mögött nem sokkal maradnak le a kormányok, összesen 63 billió dolláros adóssággal. Ezeket követik a háztartások összesen 44 billió dollárnyi tartozással.

Komplikáltabb elmondani, hogy kinek is tartoznak ezek a szereplők. Mint az Independent című lap megjegyzi: „magunknak tartozunk”. Minden kintlevőséghez tartozik egy pénzügyi termék. Azaz, ha valaki bankszámlát nyitott és ott pénzt helyezett el, akkor azt a pénzt a bank valakinek kölcsönadta.  

Szakértők emlékeztetnek – a hitel és adósság nem feltétlenül az ördögtől való rossz. A funkciója, hogy a gazdasági szereplők többet tudjanak költeni, mint amit a bevételük megenged. A háztartások és a cégek például forrásokhoz tudnak jutni, amiből finanszírozni tudják a fogyasztást vagy beruházásaikat. Ez jó ötlet lehet, ha bevételük ideiglenesen visszaesett és a kölcsönből folytatott költekezés a jövőben megnövelheti vagyonukat.

A gond akkor jelentkezik, amikor valaki túlságosan eladósodik és nem tudja fizetni a törlesztőrészleteket, vagy a számára meghatározott kamat túl magas. Ez azzal a kockázattal jár, hogy az adós csődöt jelenthet, aminek nyomán a hitelező is veszít, mert nem feltétlenül kapja vissza a pénzét.

Mindenki másképp csinálja 

Könnyebb dolguk van azoknak a kormányoknak, amelyek saját országuk valutájában vesznek fel hitelt. Ők vészhelyzetben pénznyomtatással tudják előteremteni a visszafizetendő összeget. Ez teszi lehetővé sok kormánynak, hogy sokkal több hitelt vegyen fel, mint amit magánszemélyeknek vagy vállalatoknak megengednének.

Az eurozóna-tag Görögországnak azonban nem volt meg ez a lehetősége, mert nem Athén nyomtatja a közös valutát, az eurót.

A nagy kérdés, hogy veszélyt jelent-e a világ jelenlegi, rekordszintű eladósodottsága. A Nemzetközi Pénzügyi Intézet szerint ha világszerte emelkedni kezdenek a kamatok, akkor nehezebbé válik az adósság törlesztése.

A pénzügyi szervezet ugyanakkor megjegyzi, hogy

a nagy adósságállomány ellenére a világ össz-adóssága már négy éve folyamatosan esik

az országok összesített GDP-hez képest. Ez azt jelenti, hogy a bevételek gyorsabban nőnek, mint a visszafizetendő hitelek. Közgazdászok ezért megjegyzik: nem túl bölcs dolog a nemzetközi szinten összesített adósságra figyelni, hasznosabb egyes konkrét eseteket górcső alá venni.

Példaként hozzák fel Kínát, ahol a vállalati ügyfeleknek hitelező bankok kintlevőségei drámai módon megemelkedtek 2008 óta. Közgazdászok szerint a kínai hitelek nagy részét elpazarolták, amely egy pénzügyi válság veszélyét vetíti előre a világ második legnagyobb gazdaságában.