Infostart.hu
eur:
385.3
usd:
332.03
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Unsplash

Idén is veszélyezteti a kajszi- és mandulatermést a most érkező tavaszi fagy

Az Agrárszektor vezető szerkesztője szerint nem arról van szó, hogy régen ne lettek volna fagyos tavaszi napok, viszont az enyhe tél és korai tavasz miatt hamarabb indulnak virágzásnak a gyümölcsfák, és így könnyebben okoznak mezőgazdasági kárt a mínuszok.

Már a sziromhullás időszakában vannak a gyümölcsfák a legtöbb kajszibarackosban, kialakultak a terméskezdemények, ezért különösen nagy veszélyt hozhat a gyümölcsösökben a hétvégén várható erős lehűlés - mondta az Agrárszektor vezető szerkesztője. Kovács Nóra hozzátette, hogy a kajszi mellett sok termőterületen az őszibarack, a mandula és a szőlő is veszélyben van.

"A kajszibarack a sziromhullás-terméskezdemény fenológiai fázisában már mínusz 1-2 foknál is károsodhat, az őszibarack pedig teljes virágzásban mínusz 2-3 foknál kezd károsodni"

- magyarázta a vezető szerkesztő az InfoRádióban. Hangsúlyozta, ez azért lényeges, mert a korai csonthéjasok közül a kajszibarack és a mandula már csaknem országszerte elvirágzott, ezért félő, hogy a most érkező fagy károkat okoz bennük.

Kovács Nóra elmondta, 2025-ben is az átlagosnál hamarabb kezdődött meg bizonyos gyümölcsfáknál a rügyfakadás és a virágzás, de ezek mellett már a szőlőben is károkat okozhatnak a most érkező fagyok.

"Az előző években a legnagyobb fagykárok a kajszibarackot, a kisebbek pedig az őszibarackot érték" - mondta a vezető szerkesztő, hozzátéve, hogy nem csak a tavaszi fagy jelent kockázatot, hanem az egyre gyakrabban előforduló enyhe telek és a korai tavasz. Elmondta:

ma már 15-20 nappal korábban kezdenek virágozni a gyümölcsfák, hamarabb indul meg a rügyfakadás, nedvkeringés, mint 1980-ban.

A probléma tehát nem a tavaszi fagyokkal van, azok régen is előfordultak, hanem azzal, hogy a virágzás olykor már februárban megkezdődik, és ebben az állapotban már a mínusz 1-2 fokos hideg is nagyon érzékenyen hat a növényekre.

A szerkesztő szerint az elmúlt 10-15 évben a tavaszi fagy elég komoly károkat okozott nem csupán a gyümölcstermesztésben, hanem a mezőgazdaságban is, különösen a Kisalföldön, az Alföldön és a Dunántúli-dombságban.

Vannak ugyan védekezési módszerek, mint a füstölés, meszelés, vizes permetezés, légkeveréses fagyvédelem, de ezek mellett kiemelkedően fontos lenne a jövőben odafigyelni a megfelelő termőhely kiválasztására is, ha valaki gyümölcstermesztésben gondolkodik - mondta Kovács Nóra. Hozzátette, a szakemberek azt is régóta hangsúlyozzák, hogy előnyös lenne az ellenállóbb, régi gyümölcsfajták termesztése is, mert genetikailag jobb az alkalmazkodóképességük.

Nem feltétlenül csak a kajszibarack- és mandulatermést fenyegeti a fagyos időszak, bár jelenleg ez a kettő van a legnagyobb veszélyben - magyarázta Kovács Nóra. Megjegyezte azonban, hogy csak a későbbiekben lehet megmondani, hogyan alakul az idén a gyümölcságazat. Elárulta viszont, hogy

"a tavaly július elejétől szeptember közepéig tartó, körülbelül 60-70 napos hőség és aszály is megviselte a fákat, és még ha egy gyümölcsösben jól is virágoztak most a növények, egyelőre nem tudni, hogy a virágok minőségét és kondícióját befolyásolta-e a tavalyi szárazság."

Ezzel kapcsolatban megjegyezte, pontos információt majd csak május közepétől lehet tudni, ahogy arról is, hogy a tavaszi fagy mit okozott, miután lezajlott a virágzás és a természetes tisztulóhullás, 4-6 héttel később. Kovács Nóra szerint csak ezután lehet majd megbecsülni, hogy mennyi gyümölcs marad és milyen minőségű lesz, hiszen ez utóbbira is hatással vannak a kedvezőtlen időjárási körülmények.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

Orbán Viktor péntek reggel: nőni fog a nyomás, hogy magyar fiatalok menjenek katonaként Ukrajnába

A Kossuth rádióban kezdte munkanapját a miniszterelnök. Szerinte a hópróbát kiállta az ország, a hidegben pedig fűtéshez használt fa hiánya miatt nem halhat meg senki. Szólt még az Ukrajna-támogatási csomagról, amely kapcsán az ukrán tónus bicskanyitogató, Brüsszel pedig kitapos és kiprésel most mindenkiből minden pénzt, ehhez Magyarországgal szembeni követeléslista is társul, aminek elutasítására irányul a Nemzeti Petíció.

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×