Idén is folytatódott az elmúlt évekre is jellemző trend, miszerint a legtöbb OECD-országban növekedett az adócentralizációs ráta, vagyis a GDP-arányos adóterhelés – magyarázta Csiki Gergely. 1965 óta – mióta az adatok rendelkezésre állnak – az idei 34,3 százalékos arány a legmagasabb – tette hozzá. 

30 ország közül 20 esetében emelkedett az adóterhelés viszonyszáma a 2016-os előzetes adatok alapján.

Görögország speciális eset, ahol a GDP visszaesése nem tudta kompenzálni az adóbevételek növekedését, ez által romlott a görög mutató.

Az egyes országok különböző adóbevételi stratégiát követnek, valahol a személyi jövedelemadóra építenek, mások a fogyasztási alapú közteherviselés mértékét növelik – hangsúlyozta az elemző. Hozzátette, hogy az adócsalás, adóelkerülés elleni harc is egyre erősödik a különböző államokban.

Annak ellenére, hogy növekszik a GDP, a kormányok nem hajlandóak lemondani a növekvő adóbevételekről.

Ez azért érthető, mert a konjunkturális, felfele ívelő gazdasági körülmények idején az országok igyekeznek tartalékolni.

Magyarország adócentralizációs rátája az OECD-átlag felett van, az arány hazánkban 39,4 százalék

– hívta fel a figyelmet Csiki Gergely. Ez az érték 5-6 százalékkal magasabb a régiós versenytársainkhoz képest, a kormány számos adócsökkentő és -könnyítő lépése ellenére – emelte ki.

A Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársai rendszeresen hangsúlyozzák, hogy a tárca, valamint a kabinet kiemelt célja az ország adócentralizációjának csökkentése, és a régiós versenytársakéhoz való közelítése. A Konvergencia Program szerint 2021-re 35,6 százalékos ráta elérését tűzte ki a kormány, ami a jelenlegihez képest 4 százalékpontos mérséklést jelentene. A járulékcsökkentés mellett ebbe az irányba mutathat egy esetleges SZJA-csökkentés is, költségvetési keret által biztosított lehetőségek függvényében.