Az Európai Unió „negyedik pénzmosás elleni irányelve” és a hazai jogalkotói, felügyelői elvárások nyomán 2017. június 26-tól – a gazdaság uniós szintű „kifehérítése” érdekében – módosultak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról, valamint a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvények.

Ennek nyomán megjelent a Magyar Közlöny 2017. évi 119. számában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jegybanki rendelete a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésének – valamennyi pénzügyi intézményre, a bizalmi vagyonkezelőkre és azok ügyfeleire vonatkozó – részletszabályairól.

A rendelet előírásai a mai naptól hatályosak.

Mostantól lehetőség van arra, hogy az intézmények az ügyfeleket online módon, személyes megjelenés nélkül is azonosíthassák, amelyhez kapcsolódóan az MNB rendelete meghatározza a technikai, informatikai, biztonsági, személyi, belső szabályozási és képzési feltételeket a kötelező ügyfél-átvilágításban.

A személyes megjelenés nélkül történő ügyfél-átvilágítás csak olyan elektronikus hírközlő rendszer - például otthoni számítógép vagy okostelefon kamerája és mikrofonja - segítségével történhet meg, amely

• valós időben (online) képes kép- és hangfelvételt készíteni az ügyfélről és annak személyi azonosító okmányáról,
• a felvételek visszakereshetők, valamint
• ellenőrizhető módon tárolhatók (ezekre és a pénzügyi intézmények kezelőinek személyére szigorú biztonsági, adatvédelmi szabályok vonatkoznak).

Az online ügyfél-átvilágítás során a pénzügyi intézmény ügyintézőjének azonosítani kell majd az ügyfél arcképét az általa bemutatott kártyaformátumú személyi igazolványon vagy jogosítványon, és azt össze kell vetnie az általa hozzáférhető, kezelhető nyilvántartással.

Az intézmény az azonosítás során e-mailen vagy sms-ben azonosító kódot küld az ügyfélnek,

akinek azt az ügyfél-átvilágítás befejezéséig elektronikusan vissza kell juttatnia számára.

A távoli ügyfélkapcsolat az ügyfelek esetleges ismételt ügyfél-átvilágításakor is hasznos lehet. Az új szabályok szerint például 2019. június 26-ig a pénzügyi intézménynek valamennyi olyan szerződéses ügyfelét újból azonosítania kell,

• akik személyi okmányának másolatával a bank, biztosító stb. nem rendelkezik, illetve
• vállalati ügyfelek esetén amelyek esetében a tényleges tulajdonosok befolyásának mértéke, tulajdonlásuk jellege jelenleg nem állapítható meg.

A jogszabály szerint az olyan pénzügyi szerződéseknél – tipikusan például

a banki „alvó számláknál” – is kötelező az ügyféllel történő újbóli kapcsolatfelvétel

(és addig az ügyfél nem is kezdeményezhet újból tranzakciókat), amelyek terhére az ügyfél legalább 2 éve nem adott megbízásokat, vagy nem történt művelet azokon.

Az MNB rendelet szerint a jövőben a pénzügyi intézmény kijelölt vezetőjének közvetlen döntése alapján köthető szerződés vagy hagyható jóvá ügylet egyes, pénzmosás szempontjából nagyobb kockázatú ügyfelekkel. E körbe sorolhatók például a havi 50 millió forintnál nagyobb készpénzforgalmat jelző vagy egyszeri tranzakcióként ennyit készpénzben befizetni akaró ügyfelek.

Megerősített pénzmosási ügyfél-átvilágításra számíthatnak többek között

• az új szabályok szerint kiemelt közszereplőnek minősülő, valamint
• azon ügyfelek, amelyek átvilágítására 10 millió forint feletti pénzváltás miatt került sor.

A fenti esetekben a megerősített eljárás alá eső ügyfelek esetében a 10 millió forint feletti készpénzbefizetés, vagy pénzváltás esetén a szolgáltatók egyebek mellett 

kötelesek lesznek beszerezni a pénzügyi eszközök forrására vonatkozó információkat is.