Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
325.72
bux:
143811.72
2026. október 13. kedd Ede, Kálmán
Minél kisebb egy cég, annál nagyobb teher a béremelés

Minél kisebb egy cég, annál nagyobb teher a béremelés

Minél nagyobb egy cég, annál kevésbé jelentett problémát a kötelező minimálbér-emelés – derült ki a GKI felméréséből. A gazdaságkutató munkatársa közölte: azoknak a kisebb vállalkozásoknak, amelyek többségében minimálbéren foglalkoztatják alkalmazottaikat, 10 százalék fölötti költségnövekedést jelent a kötelező béremelés.

A vállalatméret növekedésével párhuzamosan egyre kisebb problémát jelent a kötelező minimálbér-emelés – derül ki a felmérés eredményeiből.

„A 250 fő alatti vállalatok úgy nyilatkoztak, hogy egy plusz száztól mínusz százig terjedő skálán mínusz 15-20 pontos terhet jelent a béremelés, míg a 250 fő feletti vállalatoknál ez már csak nulla közeli érték volt. Vagyis nagyon sok nagyvállalat nyilatkozott úgy, hogy ez számukra semleges: nem jelent jelentősebb terhet, csupán minimálisat” - részletezte Tátrai Márk.

A GKI munkatársa elmondta: az eredmények szerint különbség van a minimálbér és a garantált bérminimum-emelés hatásainak megítélésében.

„Az rajzolódott ki a felmérésből, hogy

a garantál bérminimum növekedését sokkal inkább tehernek érezték a vállalatok.

Leginkább a könnyűipar, az élelmiszeripar, a feldolgozóipar és a feldolgozóipar nyilatkozott úgy, hogy a garantált bérminimum emelése sokkal megterhelőbb, mint a minimálbér-emelés” - közölte Tátrai Márk.

Minél kisebb egy cég, annál nagyobb teher a béremelés

Indoklásként hozzátette: valószínűleg az húzódhat meg a háttérben, hogy ezen ágazatok sokkal nagyobb arányban foglalkoztatnak olyan embereket, akiknek valamilyen kötelező szakmai végzettséggel kell rendelkezniük.

„A felmérés eredményei szerint összességében a 250 fő alatti vállalatok jelentősebb költségnövekedéssel számolnak – 11-13 százalékkal –, míg a 250 fő feletti vállalatok esetében ez csupán 2,5. Tehát körülbelül 8 százalék körüli a különbség, ami főként annak köszönhető, hogy

a nagyobb vállalatok kevesebb munkaerőt foglalkoztattak minimálbéren idáig, emiatt pedig kevésbé nyomta meg alulról a bérhierarchiát”

- mondta a GKI munkatársa.

Hozzátette: január óta különböző technikákat is alkalmazhattak arra, hogy kiküszöböljék a költségnövekedést például szerződésmódosítással.

Elmondta, hogy az ágazatokat tekintve a költségnövekedés egyértelműen a könnyűipart, az építőipart és az élelmiszeripart terhelte meg leginkább.

„Kiemelkedő ezek közül a könnyűipar, ahol átlagosan 19 százalékos költségnövekedéssel kalkulálnak,

mivel itt valószínűleg eddig is alacsony béreken foglalkoztatták az alkalmazottaikat, ezért is jelentősebb a költségnövekedés ebben az ágazatban” - mondta Tátrai Márk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.13. kedd, 18:00
Turi Attila
a Magyar Művészeti Akadémia elnöke
Összeomlott Trump tűzszünete, a Nyugat terve miatt pánikol Moszkva – Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Összeomlott Trump tűzszünete, a Nyugat terve miatt pánikol Moszkva – Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna betartotta a tűzszünetet, ennek ellenére a kezdeményezés az első pillanatban összeomlott – írja az RBK Ukraine. Az államfő kijelentette, hogy az első nap adataiból tisztán látszik, hogy Moszkvának nem szerel a tervei között az amerikaiak által bejelentett tűzszünet betartása, ami világosan jelzi, hogy a Kreml valójában nem érdekelt békében. Az orosz állami hírügynökség, a TASzSz idézte Nyikolaj Patrusev, Vlagyimir Putyin orosz elnök segédtisztjének vészjósló fejtegetését. A befolyásos politikus arról beszélt, hogy szerinte a Nyugat arra készül, hogy lezárják a Balti-tenger bejáratánál a tengerszorosokat, ami rendkívül fontos átjárót jelent az orosz tengeri kereskedelem számára. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×