Infostart.hu
eur:
373.42
usd:
340.13
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
Minél kisebb egy cég, annál nagyobb teher a béremelés

Minél kisebb egy cég, annál nagyobb teher a béremelés

Minél nagyobb egy cég, annál kevésbé jelentett problémát a kötelező minimálbér-emelés – derült ki a GKI felméréséből. A gazdaságkutató munkatársa közölte: azoknak a kisebb vállalkozásoknak, amelyek többségében minimálbéren foglalkoztatják alkalmazottaikat, 10 százalék fölötti költségnövekedést jelent a kötelező béremelés.

A vállalatméret növekedésével párhuzamosan egyre kisebb problémát jelent a kötelező minimálbér-emelés – derül ki a felmérés eredményeiből.

„A 250 fő alatti vállalatok úgy nyilatkoztak, hogy egy plusz száztól mínusz százig terjedő skálán mínusz 15-20 pontos terhet jelent a béremelés, míg a 250 fő feletti vállalatoknál ez már csak nulla közeli érték volt. Vagyis nagyon sok nagyvállalat nyilatkozott úgy, hogy ez számukra semleges: nem jelent jelentősebb terhet, csupán minimálisat” - részletezte Tátrai Márk.

A GKI munkatársa elmondta: az eredmények szerint különbség van a minimálbér és a garantált bérminimum-emelés hatásainak megítélésében.

„Az rajzolódott ki a felmérésből, hogy

a garantál bérminimum növekedését sokkal inkább tehernek érezték a vállalatok.

Leginkább a könnyűipar, az élelmiszeripar, a feldolgozóipar és a feldolgozóipar nyilatkozott úgy, hogy a garantált bérminimum emelése sokkal megterhelőbb, mint a minimálbér-emelés” - közölte Tátrai Márk.

Minél kisebb egy cég, annál nagyobb teher a béremelés

Indoklásként hozzátette: valószínűleg az húzódhat meg a háttérben, hogy ezen ágazatok sokkal nagyobb arányban foglalkoztatnak olyan embereket, akiknek valamilyen kötelező szakmai végzettséggel kell rendelkezniük.

„A felmérés eredményei szerint összességében a 250 fő alatti vállalatok jelentősebb költségnövekedéssel számolnak – 11-13 százalékkal –, míg a 250 fő feletti vállalatok esetében ez csupán 2,5. Tehát körülbelül 8 százalék körüli a különbség, ami főként annak köszönhető, hogy

a nagyobb vállalatok kevesebb munkaerőt foglalkoztattak minimálbéren idáig, emiatt pedig kevésbé nyomta meg alulról a bérhierarchiát”

- mondta a GKI munkatársa.

Hozzátette: január óta különböző technikákat is alkalmazhattak arra, hogy kiküszöböljék a költségnövekedést például szerződésmódosítással.

Elmondta, hogy az ágazatokat tekintve a költségnövekedés egyértelműen a könnyűipart, az építőipart és az élelmiszeripart terhelte meg leginkább.

„Kiemelkedő ezek közül a könnyűipar, ahol átlagosan 19 százalékos költségnövekedéssel kalkulálnak,

mivel itt valószínűleg eddig is alacsony béreken foglalkoztatták az alkalmazottaikat, ezért is jelentősebb a költségnövekedés ebben az ágazatban” - mondta Tátrai Márk.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

Bodor Ádám a metróhosszabbításokról: azt szeretnénk, hogy folyamatosan legyenek ilyen projektek

A 3-as metró kétmegállós bővítése mellett már kiírták a kisföldalatti Rákosrendezőig tartó meghosszabbításának tervezési közbeszerzését. Emellett elkészült a 4-es metró Rákóczi–Thököly tengelyének tanulmányterve, és kiemelt fejlesztési irányként kezelik a Bajcsy-Zsilinszky úti villamosvonal megépítését is – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a BKK vezérigazgatója. Bodor Ádám kiemelte: az uniós forrásokat a fenntartható közlekedés és élhetőbb városi terek kialakítására használják fel.

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Napirendre kerülhet Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz, Putyin bosszút forral a Krími híd miatt – Háborús híreink pénteken

Emmanuel Macron francia elnök szerint újra napirendre kell tűzni Ukrajna NATO-csatlakozásának kérdését, mivel az ország erős és jól felszerelt hadserege miatt a tagság kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából. Az államfő a berlini csúcstalálkozó után beszélt erről, ahol az európai vezetők Donald Trump amerikai elnökkel és különmegbízottjaival is egyeztettek. Vlagyimir Putyin orosz elnök a kínai Sencsenben nyilatkozott a médiának arról, hogy Ukrajnának válaszolni fognak a Krími híd elleni támadásokra. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×