Infostart.hu
eur:
372.91
usd:
339.6
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Ennyivel lehet olcsóbb az internetezés

Január 1-jével 27-ről 18 százalékra csökken az internet-előfizetés áfája, és ezzel egyhavi előfizetési díj spórolható meg jövőre - mondta a Digitális Jólét Programjáért felelős miniszterelnöki biztos szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

Deutsch Tamás hozzátette: 2018 január 1-jétől 5 százalékos szintre akarja csökkenteni a kormány az internet-előfizetés áfáját, az erre vonatkozó javaslat már készül a Nemzetgazdasági Minisztériumban.

Emlékeztetett: az év közepén a kormány olyan javaslattal fordult az Országgyűléshez, amely az internetezés áfájának csökkentését tartalmazta, és a parlament nagy többséggel elfogadta az erről szóló törvényt, amely már hatályba is lépett. Korábban az internetezésről tartott nemzeti konzultáció során az egyik kérdés arra vonatkozott, hogy a polgárok mely intézkedést tartják a leghelyesebbnek azért, hogy minél olcsóbb legyen az internet Magyarországon, és a legtöbben az áfacsökkentést mondták - idézte fel.

Deutsch Tamás azt mondta: a változás nemcsak a sok millió már internetező magyar polgárnak jó, hanem azoknak is, akik csak most, az áfacsökkentés eredményeként jutnak hozzá az internethez. Amióta az internet rendelkezésre áll, most lesz a legkisebb a szolgáltatás áfája - közölte.

Hangsúlyozta: a jövő év elejétől az internetezők zsebében összességében 13-15 milliárd forint marad, ennyivel kevesebb adót kell majd befizetni az internethasználat után, ami azt jelenti, hogy 2017-ben egyhavi előfizetési díjat lehet megspórolni azzal, hogy ugyanazért a szolgáltatásért kevesebbet kell fizetni.

A miniszterelnöki biztos elmondta: az intézkedéssel az EU 28 tagállama közül Magyarországon lesz a második legalacsonyabb az internetezést terhelő áfa. Luxemburgban 17 százalék, Máltán pedig szintén 18 százalék - közölte. Hozzátette: az intézkedés javítja az ország versenyképességét, hiszen a gazdaság működése nem képzelhető el az internet széleskörű használata nélkül.

Deutsch Tamás kitért arra: "szinte már menetrendszerűen", a magyar kormány javaslata és a parlament döntése miatt "kekeckedő brüsszeli észrevételekkel" kellett szembetalálniuk magukat, de nem engedtek ezeknek. Rendkívül lassú, merev, az európai polgárok érdekeit nem szem előtt tartó a brüsszeli döntéshozatal, hiszen 2014-ben az Európai Bizottság megfogalmazta az európai áfairányelvek felülvizsgálatának szükségességét, de ez a javaslat még mindig nem készült el, holott 500 millió európai polgárt érint - mutatott rá. Hozzátette: nem biztos abban, hogy a magyar intézkedés miatt kötelezettségszegési eljárást indít a bizottság, mert az illetékes biztos többször is hivatalos levélben arról tájékoztatott, hogy egyetért az áfacsökkentés céljával.

A miniszterelnöki biztos arról is beszélt, hogy már 2016 negyedik negyedévében olyan számlákat kapnak az internet-előfizetők, amelyben szétbontva szerepel, hogy az internetezésnek mennyi a nettó előfizetési díja. Erre kerül a most még magasabb áfaszint, így mindenki láthatja majd a maga számlájában a változást - magyarázta. Hozzáfűzte: ez garancia arra, hogy ne fenyegessen az a veszély, hogy a szolgáltatók "lenyelik" az áfacsökkentést.

Címlapról ajánljuk

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Megint lebombázták a krími hidat, a NATO-ra haragszik egész Oroszország - Híreink az orosz-ukrán háborúról csütörtökön

Hajnalban az ukrán drónok ismét támadást indítottak a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd ellen, ezúttal valószínűleg a vasúti szekciót támadták. Az orosz elit rég nem látott mértékben van kiakadva a NATO-ra: a francia kiképzőtisztek után most Hollandiát is elkezdték "hadviselő félként" emlegetni, mivel az ukránok hídromboló rakétája onnan származott. A fronton kevés érdemi mozgásról van hír, az orosz katonák nagyon lassan, de közelednek Zaporizzsja városa felé. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×