Infostart.hu
eur:
379.88
usd:
322.21
bux:
130080.89
2026. február 6. péntek Dóra, Dorottya

Szabó Levente: Súlyos tévedéseket tartalmaz Demján és Patai levele

Súlyos szakmai és tárgyi tévedéseket tartalmaz Demján Sándor nyílt levele a takarékszövetkezeti integrációról - mondta a Takarékbank vezérigazgatója az InfoRádiónak. Szabó Levente elmondta azt is, hogy Patai Mihály levele is váratlanul érte a szektor tagjait, annál is inkább, mivel azt a Bankszövetségnél semmilyen egyeztetés nem előzte meg.

„Megdöbbenve olvastam a levelet. A 87 szövetkezeti hitelintézet szintén olvasta a levelet, amely amellett, hogy súlyos szakmai és tárgyi tévedéseket tartalmaz, nagyon súlyos rágalmakat is megfogalmaz. Elfogadhatatlannak tartjuk, és főként annak a fényében, hogy Demján Sándor annak az OTSZ-nek a nevében írta ezt a levelet, amely három éve semmilyen érdemi tevékenységet nem végez, és nem képviseli a Takarékszövetkezet érdekeit. Ez egy vádaskodás, árt a takarékszövetkezeteknek és gátolja a szektor újraépítését. A takarékszövetkezetek működése jogszabályi felhatalmazás alapján és kormányzati döntések menténzajlik, és alapvetően egy jól működő vidéki bankrendszer kiépítése a célja. Nyolcvan takarékszövetkezet nyílt levélben szólította fel Demján Sándort, hogy fejezze be ezt a tevékenységét és a takarékok lejáratását" – hangsúlyozta Szabó Levente.

A levél számszaki tévedéseiről, a takarékszövetkezeti szektor mérleg főösszegének és eredményének csökkenéséről a Takarékbank Zrt. vezérigazgatója kijelentette:

„Ezek az állítások nem igazak. Eredményesség tekintetében: a takarékszövetkezeti szektor 2015. évi szektorszintű konszolidált adózás előtti eredménye 3,3 milliárd forint nyereség volt, a mérleg főösszegünk, tehát az integráció konszolidált mérleg főösszege pedig 1.800 milliárd forintról 2015 év végére 2.400 milliárd forintra nőtt, a szavatoló tőkénk pedig 264 milliárd forintról 326 milliárd forintra emelkedett, ezzel a takarékszövetkezeti integráció a hazai bankpiac egyik legnagyobb és legbiztonságosabb szereplőjévé tudott válni.”

Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség nevében írt leveléről szólva Szabó Levente kiemelte:

„Aggasztónak tartjuk, hogy a Bankszövetség elnöke anélkül lobbizott a nemzetgazdasági miniszternél a szövetkezeti hitelintézetekre kiszabandó bankadó növelésért, hogy erről az érdekvédelmi szervezet, a Bankszövetség tagjait nemhogy előzetesen megkérdezte volna, de még csak nem is tájékoztatta. Tehát Patai úr a tagság felhatalmazása és tájékoztatása nélkül tette mindezt és ezért tegnap kezdeményeztük a Bankszövetség elnökénél a helyzet tisztázását, és egyben tájékoztatást is kértünk a levél megszületésének a körülményeiről."

Arra a felvetésre, hogy Patai Mihály korábban már panaszkodott az integrációra, úgy vélte, a bankadó szempontjából kedvezőbb helyzetben vannak, mint más pénzintézetek, illetve hogy a nemzeti bank felügyeleti jogköre nem kizárólagos a takarékszövetkezeti integráció tagjai felett, a Takarékbank Zrt. vezérigazgatója úgy reagált:

„A Bankszövetség elnöke mindkettőt tévesen állítja, hiszen az nem igaz, hogy a bankadó kevésbé sújtja a takarékszövetkezeti integráció tagjait, mint más bankokat. A takarékszövetkezeti integráció tagjai önálló jogi személyek, és külön adóznak. Ha az elnök javaslatának megfelelően önálló jogi személyiségű, de azonos rendszerhez tartozó társaságokra együtt vetnék ki a bankadót, akkor ez több magyarországi bankcsoportot éppúgy hátrányosan érintene, mint a takarékszövetkezeti szektort.

Ezért úgy gondoljuk, hogy ez a javaslat nem kellően átgondolt, és erről a szövetség tagságának a véleményét is ki kellett volna kérnie. Azt, hogy a nemzeti bank felügyeleti jogköre nem terjed ki a szövetkezeti hitelintézeti integráció tagjaira, szeretném cáfolni, ez is téves állítás. A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti jogköre éppúgy kiterjed ránk, illetve a Takarékszövetkezetre, a szövetkezeti hitelintézetekre, mint bármelyik más hitelintézetre.

A takarékszövetkezeti szektor intézményvédelmi szervezete is rendelkezik ellenőrzési hatáskörökkel, de ez nem a Magyar Nemzeti Bank helyett, hanem mellette van. Tehát arról van szó, hogy a szektor biztonsága és szabályos működése érdekében két szervezet is nyomon követi atakarékszövetkezetek gazdálkodását és működését. Ez plusz biztonságot jelent a betéteseknek és az ügyfeleknek is.”

„Úgy tudjuk, hogy Patai Mihály nem a saját, hanem a Bankszövetség nevében nyilatkozott, de nem egyeztetett előtte a Bankszövetség tagjaival, nem kérte ki azok véleményét, mi, a Bankszövetség tagjai, sem kapunk erről tájékoztatást” - jelentette ki az InfoRádiónak Szabó Levente.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor péntek reggel: átállítjuk a gazdaságot családalapú működésre

Orbán Viktor péntek reggel: átállítjuk a gazdaságot családalapú működésre

A miniszterelnök szerint Brüsszelben „epét hánynak a 14. havi nyugdíjtól”, a magyar kormány viszont akkor sem adja ezt a pénzt sem a multicégeknek, sem Brüsszelnek, sem Kijevnek. Nyilatkozott Donald Trump lehetséges budapesti útjáról és a befektetők véleményéről is az 5 százalékos GDP-arányos hiánnyal kapcsolatban. Szerinte aki azt mondja, orosz gáz vagy olaj nélkül fenntartható a rezsicsökkentés, az hazudik.

Kijev polgármestere: ezen a télen már nem lesz fűtés 1100 tömbházban

A tél hátralevő részében fűtés nélkül marad Kijevben több mint 1100 lakótömb – közölte Vitalij Klicsko, az ukrán főváros polgármestere Telegram-oldalán. A folyamatos orosz bombázások tönkretették az infrastruktúrát, és nem tudják kellő tempóban újra és újra megjavítani.
inforadio
ARÉNA
2026.02.06. péntek, 18:00
Zsigmond Gábor
a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Belenyúl a kormány az Otthon Startba és a CSOK Pluszba: soha nem látott lehetőségek nyílnak meg a lakásvásárlók előtt

Belenyúl a kormány az Otthon Startba és a CSOK Pluszba: soha nem látott lehetőségek nyílnak meg a lakásvásárlók előtt

Fontos, eddig eldöntetlen kérdések látszanak tisztázódni a március 1-jén hatályba lépő társasházi építményi jog alkalmazásával, vagyis a „tervasztalon lévő lakások” hitelezésével kapcsolatban. A lakásfejlesztések során az Otthon Start és a CSOK Plusz lakáshitelek is folyósíthatók lennének már a használatba vételi engedély megszerzése előtt is egy most megjelent rendelettervezet értelmében. Üröm az örömben, hogy az állami kamattámogatást viszont csak az engedély után kapnák meg a hitelfelvevők, vagyis addig piaci kamatot kellene fizetniük. A tervezet a szakaszos finanszírozás lehetőségének a bevezetéséhez igazítja az értékbecslés szabályait, és a vevői oldal érdekében előírja egy óvadéki számla beiktatását is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×