„Az áfakulcs csökkentésének jellemzően két indokát lehet megfogalmazni: az egyik, hogy a fogyasztói árak csökkenjenek és a fogyasztás növekedjen, a másik pedig a feketegazdaság visszaszorítása, hiszen az áfakulcs esetén ezekkel a termékekkel egyre kevésbé éri meg csalni. Miért lehet az, hogy pont a tartós tejek esetében marad meg a 27%-os áfakulcs, amelyeknél a visszaélések sokkal jelentősebbek?” - tette fel a kérdést Hegedűs Sándor, az RSM adópartnere.

Hozzátette: információk szerint a tej vonatkozásában inkább a tartós készítményekkel történtek visszaélések, így ez a visszaszorító hatás nem fog érvényesülni.

„A másik, ami elgondolkodtató, hogy éppen a tartós tejek fogyasztása jellemző a nagycsaládosokra, vagy azokra, akik nagyobb tejfogyasztók, ennek következtében számukra az érvényesülő árcsökkenés nem fog megvalósulni. Döntés előtt állnak, hogy a továbbiakban tartós tejet vagy gyorsabban romló tejet vegyenek” - részletezte a szakember.

Hegedűs Sándor elmondta, hogy a többi tejtermék esetében fennmarad a jelenleg is hatályos szabályozás, tehát 18%-os áfakulcs fog vonatkozni a tejtermékekre. 

„Érdemi változás nem fog fellépni sem az árak esetében, sem pedig a vállalkozási oldalról” - szögezte le.

Hozzáfűzte: eddig úgy tűnt, csak a helyben fogyasztott étel lesz 18%-os, most viszont kiderült, hogy az éttermekben helyben készített alkoholmentes italok kategóriája is 18%-os áfájú lesz.

„Ebből rögtön gondolhatnánk azt, hogy egyszerűsítés, hiszen ezáltal egy éttermi szolgáltatás esetében nem kell megkülönböztetni az ételt és az italt. De ha valaki étterembe jár, jól tudja, hogy a helyben készített italok aránya nem magas, így ez a megkülönböztetés továbbra is érvényben lesz, hiszen ha valaki üveges üdítőt fog vásárolni és helyben fogyasztani, továbbra is 27%-os áfakulccsal kell számolni” - fogalmazott az RSM adópartnere.

Hegedűs Sándor szerint az is kérdés, mi minősül helyben készített italnak.

„Várható, hogy a NAV majd a későbbiek során egy állásfoglalásban ezt a kérdést is vizsgálni fogja. Például bizonyos gyorséttermi láncoknál koncentrátumból állítják elő helyben az üdítőitalt – ebben az esetben vajon vonatkozik-e rá a rendelkezés? Ugyanez a kérdés merül fel a szörp esetében is. Várjuk az adóhatóság és a jogalkotó állásfoglalását” - mondta Hegedűs Sándor, az RSM adópartnere az InfoRádiónak.