"Egy paradigmaváltás elején vagyunk, a párizsi klímacsúcson született egy fontos politikai megállapodás, sikerült megtörni egy ördögi kört. Eddig az Európai Unió arra panaszkodott, hogy az USA nem csinál semmit, az USA pedig arról, hogy Kína nem csinál semmit. De Párizsba már úgy mentünk, hogy Obama és a kínai elnök között volt egy nagyon erős klíma-megállapodás, amely a két legnagyobb energiarendszerrel és szén-dioxid kibocsátással rendelkező ország vállalásait tartalmazta" - mondta Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza az InfoRádió Aréna című műsorában.

Hozzátette: a párizsi csúcs azért is hasznos volt, mert megerősítette a privát szféra bizalmát a klímapolitikában. Minél erősebb a klímapolitika hitelessége a magánszféra szemében, annál több beruházás és annál több kutatásfejlesztés történik a tiszta energiahordozók terén, és annál nagyobb technológiai fejlődést és költségcsökkenést lehet elérni. Ez a kormányzatok számára megkönnyíti és leegyszerűsíti a tovább klímapolitikai lépések meghozatalát.

"2015-ben nagyságrendileg napi 1 milliárd dollár beruházás történt tiszta energiahordozókba, amelynek két legnagyobb tétele a nap- és szélenergia. Mindkét területen gyors a technológiai fejlődés és költségcsökkenés. Tavaly a világ villamosenergia-igény növekedésének csaknem teljes egészét globális átlagban a megújuló energia növekedése hozta" - hangsúlyozta a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza.

Mint mondta, voltak olyan országok és régiók, mint Európa, ahol a megújuló energia növekedése több volt, mint a villamosenergia-kereslet növekedése, tehát a hagyományos villamos energia növekedés jelentős mértékben visszaesik. Azt azonban mégsem lehet mondani, hogy a szén és a kőolaj, tehát a fosszilis energiahordozók korszaka véget ért.

"A világ villamosenergia-termelésének kétharmadát a szén és a gáz adja, az olaj dominánsan a közlekedési szektorban kerül felhasználásra, ahol kezd egy technológiai verseny megjelenni. Az elektromos autó technológiájával kapcsolatban optimista vagyok, az elektromos autók fontos szerepet fognak játszani a jövőben. De míg a nap- és szélenergia már most szerepet játszik, addig a tavaly a világban eladott 70 millió autóból csak 300 ezer volt elektromos. Az olajárzuhanásban a megújuló energia örvendetes és gyors fejlődése nem játszott érdemi szerepet, mert villamosenergiát termel, és nem érinti az olajat" - fogalmazott a közgazdász.

Varró László szerint az olajár zuhanásában egyetlen olyan tényező van, ami összeköttetésbe hozható a klímapolitikával: a hagyományos gépjárművek hatékonyságának javulása. Az Obama elnöksége által bevezetett gépjármű-energia hatékonysági sztenderdeknek nagyságrendileg akkora súlya és szerepe van, mint az amerikai nem konvencionális olajtermelésnek.

"Naponta több millió hordót szedett ki az amerikai olajfogyasztásból az amerikai autók hatékonyságának javulása. Hasonló sztenderdek vannak érvényben Kínában, az Európai Unióban és más régiókban is. Ezeket a sztenderdeket jelentős mértékben a klímapolitika motiválta. Nagyon jelentős szerepe volt annak, hogy a kereslet növekedését lelassítsák. Nem a kereslet tűnt el, hanem a kereslet növekedése lassult le, hiszen a világ olajfogyasztása még mindig napi 1,2 millió hordóval növekszik évente" - fűzte hozzá Varró László.

A közgazdász szerint a másik két nagy tényező, ami az olajárzuhanáshoz vezetett: az amerikai nem konvencionális olajkitermelés felpörgése, illetve Szaúd-Arábia és más jelentős kitermelő országok stratégiája a piaci részesedésük megtartására.

"De ezeknek nagyon kevés köze van a környezetvédelmi- és klímapolitikához" - jegyezte meg a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza.