A tananyagot magyar és holland szakemberek dolgozták ki, a gyakorlati sertéstelepi képzést és az elméleti oktatást is többnyire hollandok vezetik - mondta Vaszkó László, a programot szervező debreceni V-Trade Kft. ügyvezetője, maga is sertéstelep-tulajdonos.

A szakember rámutatott: az elmúlt években több százmilliárd forint műszaki fejlesztés történt az állattenyésztési ágazatokban, vagyis a műszaki-technológiai háttere már megvan a korszerű állattartásnak.

A világszínvonalú genetika, illetve takarmányozási rendszer is elérhető a gazdálkodóknak, mégsem tudják azt a hatékonyságot, jövedelmezőséget produkálni, mint a hollandok, vagy a dánok, s ennek egyértelműen a szaktudásbeli különbség az oka - jegyezte meg.

Szavai alátámasztására közölte: míg Magyarországon egy kocától 22 hízót értékesítenek, Németországban 26-ot, Hollandiában pedig 28-at.

Komlósi István, a DE agrártudományi központjának főigazgatója ismertette, hogy az 50 jelentkezőből a kurzusra bekerült 25 sertéstelep-vezető egy hétig a holland Hypor cég gyakorló farmjain tanulmányozza az Európa-hírű holland sertéstartást.

A magyar sertéságazat érdekében egyfajta "tudáskonzorciumot" hoztak létre, hogy "záruljon az a tudásolló, amely a gazdasági ollóval ellentétesen nem zárult, hanem nyílt az utóbbi 20 évben Európa nyugati, illetve keleti fele között" - elemezte a helyzetet a professzor.

A tanfolyam résztvevői bizonyítványt kapnak, amelyet előképzésként ismernek el, vagyis kreditet érnek, ha valaki jelentkezik az egyetem állattenyésztési felsőfokú szakképzésére - tette hozzá Komlósi István.

A képzés holland partnerei - Ton Ten Dam, a Hypor Hendrix Genetics Company kelet-európai vezetője és Manuel Melo, a Nuscience Hungary Kft. ügyvezetője - a sajtótájékoztatón meggyőződésüket fejezték ki, hogy a debreceni egyetemi képzéssel a magyar sertéstenyésztést magasabb színvonalra tudják emelni.