A monetáris tanács közleményében úgy fogalmazott: az inflációs cél középtávú elérése további, kismértékű kamatcsökkentés irányába mutat. A testület kedden tette közzé a kamatdöntési kilátásokat is részben megalapozó Inflációs jelentése főbb számait is, amelyben a legutóbbi, márciusi inflációs jelentéséhez képest 0,1 százalékponttal 3,3 százalékra növelte a GDP-bővülésre vonatkozó várakozását, és stagnálásról 0,3 százalékra emelte az idei infláció várható mértékét. Az MNB 2016-ra a korábban vártnál 0,2 százalékponttal alacsonyabb, 2,4 százalékos inflációval, és 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol, utóbbin nem változtatott a márciusi inflációs jelentéshez képest.

A monetáris testület szerint az inflációs cél középtávú elérése és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzése tartósan laza monetáris kondíciók irányába mutat.

A tanács a júniusi Inflációs jelentés alappályája mellett három alternatív forgatókönyvet azonosított, az egyik szerint a fejlett piaci hozamemelkedés a fejlődő piacokon a kockázati prémium növekedését okozhatja, így az inflációs cél az alappályában feltételezettnél szigorúbb monetáris politika mellett érhető el. A geopolitikai feszültségek erősödése egyebek között a külső kereslet elhúzódó visszaesését és a kockázati prémium hirtelen, nagymértékű megemelkedését eredményezheti, ami szintén a szigorúbb monetáris politikát feltételez. A harmadik szerint pedig a tartósan alacsony költségkörnyezetet és erősödő másodkörös hatásokat feltételező kockázati pálya mérsékeltebb inflációhoz és erősebb gazdasági növekedéshez vezethet, ami összességében az alappályánál is lazább monetáris kondíciókat indokolhat.

Az MTI által megkérdezett elemzők eltérően ítélték meg a kamatcsökkentés folytatásának lehetőségét; voltak akik további monetáris enyhítést és 1,3 százalék körüli kamatmélypontot valószínűsítettek, közel azonos arányban voltak azonban azok, akik úgy vélték, hogy a mostani, 1,5 százalékos szintről már nem csökken tovább az alapkamat.

Londoni pénzügyi elemzők közül Daniel Hewitt, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza és William Jackson, a Capital Economics elemzőház közgazdásza is azt közölte, hogy még egy további, utolsó, 0,10 százalékpontos kamatcsökkentést várnak júliusban.

A forint árfolyamát nem befolyásolta lényegesen a kamatdöntés. A kora délutáni eurójegyzés a reggeli kezdés óta 0,14 százalékos forinterősödésnek felel meg. Az euró árfolyama 308,93 és 311,21 forint között alakult kedden délelőtt a bankközi kereskedelemben.