Az első negyedéves adatok alapján a vállalati hitelezés élénkülése továbbra is törékeny. A teljes vállalati hitelállomány 0,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz hasonlítva, míg a kkv-szektorban a hitelállomány 3,3 százalékkal bővült, jórészt a növekedési hitelprogram (nhp) hatására, amelynek keretében 76 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket, szemben a tavalyi első negyedév 67 milliárd forintos hasonló állományával. Az nhp nagymértékben hozzájárult a vállalati hitelezés kedvező folyamataihoz annak ellenére, hogy a vállalati finanszírozásban az év első negyedévére jellemző szezonális visszaesés itt is jelentkezett, olvasható a jelentésben.

Fábián Gergely, az MNB pénzügyi rendszer elemzési igazgatóságának vezetője a jegybank pénteki tájékoztatóján elmondta: a lakossági hitelezésben is, de leginkább a vállalati beruházási hiteleknél látszik, hogy a piac az első negyedévben gyengébben teljesít.

Az igazgató kifejtette: az új forinthiteleken belül az nhp-s hitelek aránya 23 százalékot ért el. Ez egyrészt azért kedvező, mert jelzi, hogy az nhp-n kívül is van hitelezési aktivitás, másrészt azt is jelezheti, hogy az nhp meghosszabbításának hírére egyes cégek az első negyedévben még csupán a beruházási projekt tervét dolgozzák ki.

A jegybank szakértői szerint kedvező folyamatok indultak el a vállalati hitelezés terén, ezt jelzi, hogy a kkv-szegmensben tipikus 1 millió euró alatti hiteleknél a hitelkamatok kismértékben emelkedtek. Ennek oka az is lehet, hogy a bankok most már a kockázatosabb ügyfeleket is elkezdték hitelezni, természetesen kicsit magasabb felár mellett.

A hitelezési feltételek összességében számottevően enyhülnek a jegybanknak adott kereskedelmi banki válaszok szerint: a hitelintézetek harmada a kondíciók enyhítéséről számolt be. Kevésbé kedvező, hogy a következő negyedévekre előretekintve a bankok nem igazán számolnak a hitelezési feltételek további enyhítésével.

Fábián Gergely szerint a kamatkondíciók is kedvezőbbek lettek, főleg az 1 millió euró feletti hitelek kamatszintje csökkent. Az MNB megállapítása szerint már a régiós szintű kamatfelárak mellett tudnak hitelt felvenni a vállalkozások.

Az igazgató kifejtette: a háztartások hitelezését tekintve a legnagyobb változás, hogy az elszámolás és a forintosítás hatására a devizahitelek állománya 5 százalékra csökkent. Az MNB szakértői úgy látják: az adósságfék-szabályok nem fogták vissza a már "egészséges" lakossági hitelezést, de egyúttal az új szabályozás erősíti a stabilitást ezen a téren.

Az igazgató hozzátette: a hitelintézetek a fogyasztási hitelezésben a tavalyi szinteken nyújtják a kölcsönöket, ennek oka az lehet, hogy a fair banki kondíciók bevezetése előtt, a tavalyi utolsó negyedévben vettek fel a háztartások nagyobb összegű fogyasztási hiteleket, részben a karácsonyi "bevásárlás", ajándékozás idején. A kisebb hitelezés további oka lehet, hogy a bankok erőforrásait nagymértékben lekötötték az elszámolás és a forintosítás, illetve az ezekre való felkészülés - fűzte hozzá.

Fábián Gergely szerint a lakosság még jó ideig nettó hiteltörlesztő marad, miközben a visegrádi országokban tovább nőtt a háztartások adóssága.