Ha Görögország nem tud rövidesen bemutatni egy olyan pénzügyi tervet, amely bizonyítja, hogy - adósságszolgálat nélkül számolva - Athén tartani tudja az ország éves költségvetését, akkor az unió nem folyósítja a korábbi mentőcsomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét - mondta az InfoRádiónak Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének vezetője.

Szavai szerint, "a következő nagy tartozás csak júliusban, illetve augusztusban esedékes, tehát ténylegesen az a helyzet, hogy tavaly augusztus óta a korábbi megállapodott keretből nem tudott lehívni Görögország, tehát vissza tartották az utolsó kifizetést. Igazából május elején, illetve nyár közepén fordulhat komolyra a helyzet, ha nem kapja meg ezt az utolsó kifizetést Görögország."
 
Bár múlt héten a görög parlament elfogadta az ennek ellentmondó szegénység elleni törvényt, a görög miniszterelnök az uniós csúcstalálkozó egy külön egyeztetésén ismét ígéretet tett az unió által is követelt reformok előterjesztésére. Azonban az egyre hiteltelenebb görög kormánynak a szakértők szerint fogytán van a mozgástere. Rácz Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének kutatásvezetője úgy vélte, hogy középtávon megkönnyebbülést is jelentene az európai monetáris uniónak, ha Görögország kikerülne az eurózónából.

A szakértő szerint, előfordulhat, hogy például júniusig - ami az orosz szankción múlt-, hogy Görögország kikerül az eurózónából. Ez senkinek nem jó, de az eurózóna számára egy bizonyos rövid - ameddig ez nagy hír - helyzet után megkönnyebbülést fog okozni.
 
Mindennek Rácz Margit szerint az euró árfolyamára sem lenne drámai hatása, rövid távon ugyan leértékelődne a fizetőeszköz, ám ezt hamarosan korrigálná a piac.