Nagy a csend az állam új, 4-5 ezer fő befogadóképességű konferenciaközpontjának építése körül. A kormány 2013 novemberében hozott határozatot a beruházás előkészítésével kapcsolatos intézkedésekről és a szükséges források biztosításáról. Azóta, tavaly februárban az állam képviseletében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) megvásárolta a kongresszusi központnak kiszemelt, Rákóczi híd melletti Millenniumi Városközpontban még szabad telket a Demján Sándor nagyvállalkozó érdekeltségében lévő TriGránit Expo Vagyonkezelő Kft.-től nettó 4,776 milliárd forintért. (A cég jelenleg két másik társaság beolvadásával TriGranit Fejlesztési Kft. néven működik.) - Ezt a telket a tíz másik expótelekkel együtt 2000-ben vásárolta meg a TriGranit 2,4 milliárd forintért az államot képviselő Kincstári Vagyonkezelő Igazgatóságtól.

A már szinte teljesen beépített negyedben az állam a K&H Bank Zrt. székháza utáni, a Művészetek Palotája mellett eddig parkolóként is üzemelő, 12 706 négyzetméteres telket vette meg (IX. kerület, Lechner Ödön fasor 12.)

A földhivatali adatok szerint a magyar állam 2014. március 6. óta újra tulajdonosa a teleknek, amely addig nem volt tehermentes. A TriGránit-cég ingatlanvásárlások finanszírozására az MKB Bank Zrt-től vett fel hitelt, a telken a pénzintézetnek keretbiztosítéki jelzálogjoga volt bejegyezve 2008. júniusa óta 7,3 millió, valamint 2,2 millió euró mindenkori forint értékének megfelelő összeg és járulékai erejéig. A cégnek 2013 végén, a beszámolója szerint az MKB felé még fennálló hiteltartozása 4,97 millió euró (mintegy 1,5 milliárd forint) volt - derül ki a Céginfo.hu adataiból.

A tervek szerint ezen a 12,7 ezer négyzetméteres telken építenék fel állami beruházásként a turisztikai szakma által már régóta hiányolt és kért konferenciaközpontot, amely állami tulajdonba is kerülne. A kormány 2013 november végi határozatában a nemzeti fejlesztési minisztert bízta meg - az MNV Zrt. útján, az egyes kiemelt jelentőségű budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos közreműködésével - a beruházás megvalósításával kapcsolatos részletes jogi és pénzügyi konstrukció kidolgozásával, amelynek biztosítania kell, hogy az építés állami beruházásként valósuljon meg, és az építmény állami tulajdonba kerüljön. A kormányhatározatban a Miniszterelnökséget vezető államtitkárt hívták fel arra, hogy - 2013. december 15-i határidővel - tegye meg a szükséges intézkedéseket a beruházás kiemelt kormányzati beruházássá nyilvánítása érdekében, hogy - amennyiben az lehetséges - az EU 2014-2020-as tervezési és programozási időszakára vonatkozó operatív programok keretében, uniós fejlesztési támogatásként rendelkezésre álljanak a beruházás megvalósításához szükséges egyéb pénzügyi források, valamint az engedélyezési eljárásokat nemzetgazdasági szempontból kiemeltté lehessen tenni, azaz azokat egyszerűbb, gyorsabb eljárási rendben intézhessék.

Állami pénzből épül, de jöhet még uniós támogatás

A beruházás finanszírozásához azonban eddig nem sikerült uniós forrást szerezni, és kormánydöntés sem született a kiemeltté nyilvánításáról. A kongresszusi központ tervezőjének kiválasztására tavaly október végén jelent meg közbeszerzési kiírás, amelyből kiderül, hogy az MNV "a beruházást saját forrásból kívánja megvalósítani, de fenntartja annak a lehetőségét, hogy a projekt a későbbiekben EU-s forrásból kerül elszámolásra".

Ha az állam maga finanszírozza és építteti fel a konferencia-központot, és az állami tulajdonba kerül, akkor vélhetően az üzemeltetést bíznák magánpartnerre, amelynek bérleti, üzemeltetési díjat kellene fizetnie, illetve bizonyos állami és kiemelt vagy nagyszabású eseményekre át kellene engednie a létesítmény használatát az államnak.

A Napi.hu érdeklődött a Miniszterelnökségnél, illetve a kormánybiztosnál, valamint az MNV Zrt.-nél a beruházás előrehaladásáról, hisz a kormányhatározatban meghatározott feladatokat tekintve elmaradásban van a megvalósítás. Mindössze azt a tájékoztatást kaptuk, hogy csak a konferenciaközpont tervezői pályázata eredményes lezárását követően adnak részletes információt a sajtó számára, "tekintettel a nagy számú média megkeresésre".Hitel hitel hátán Demján ingatlanos cégeinél

A földhivatal adataiból nem csak az derül ki, hogy az állami konferenciaközpont számára megvett ferencvárosi Duna-parti telek volt korábban megterhelve, hanem több, szomszédos területen, illetve a tulajdonos cégek ingatlanain van bejegyezve bankoknak jelentős értékben jelzálog. Lapunk néhány, Demján Sándorhoz köthető ingatlanfejlesztés földhivatali adatait kereste ki.

A TriGranit Fejlesztési Zrt. 2011. decemberében jelentette be, hogy eladta mintegy 45 milliárd forintért a Heitman European Property Partners IV (HEPP IV) amerikai befektetői csoportnak a Millennium Tower I., II., III., valamint a H irodaépület 74 százalékát; a fennmaradó rész a TriGranit tulajdonában maradt, és továbbra is üzemelteti a létesítményeket. A földhivatal adataiból kitűnik, hogy az irodaház-fejlesztéseket finanszírozó bankoknak változó nagyságban, de a mai napig jelzálogjoguk van bejegyezve a telkeken.

A Lechner Ödön fasor 6. szám alatti Millennium Tower I. irodaház telkének tulajdonosa a Duna Irodaház Ingatlanfejlesztő Kft. (ez közvetve 74 százalékban HEPP IV Luxembourg JV Sarl, illetve 26 százalékban TriGranit-tulajdon), a területen az MKB Banknak van jelzálog bejegyezve 35 millió euró (10,7 milliárd forint) tőke és járulékai erejéig.

A Lechner Ödön fasor 7. szám alatti Millennium Tower II. irodaház és telkének tulajdonosa a Duna Termál Hotel Kft. (a fentiekhez hasonlóan ez a cég is HEPP IV és TriGranit-érdekeltség), a területen jelenleg az MKB Banknak és az OTP Banknak van egyetemleges zálogjoga 29,2 millió euró (8,9 milliárd forint) és járulékai erejéig. Emellett az OTP-nek keretbiztosítéki jelzálogjoga van 580 ezer euróig (177 millió forint).

A Lechner Ödön fasor 8. szám alatti Millennium Tower III. irodaház és telkének tulajdonosa a Duna Business Hotel Kft. (tulajdonos: HEPP IV és TriGranit), ezen is az MKB Banknak és az OTP Banknak van közös jelzálogjoga 31,4 millió euró (9,6 milliárd forint) és járulékai erejéig. Továbbá az OTP-nek van még 604 ezer eurós (185 millió forint) keretbiztosítéki jelzálogjoga a telken.

A Lechner Ödön fasor 10. szám alatti telek és irodaház (H épület, ennek egy részét a K&H Bank bérli, a szomszédos 9-es számú épület a bank saját tulajdonú székháza) tulajdonosa a Millennium Irodaház Kft. (ez is HEPP IV - TriGranit-cég), a területen az OTP Banknak van keretbiztosítéki jelzálogjoga bejegyezve 22,5 millió euró erejéig (6,9 milliárd forint).

Csaknem 50 milliárdos hitel a Művészetek Palotáján

A köz- és a magánszféra együttműködésében (ppp-konstrukció) épült és üzemeltetett Művészetek Palotáján is jelentős a teher, a földhivatali adatok szerint a TriGranit-tulajdon Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztési Kft. ingatlanán a finanszírozó banki konzorciumnak (MKB-OTP-Unicredit) jelentős nagyságú, 159,5 millió euró (48,8 milliárd forint) és járulékai erejéig van zálogjog bejegyezve. A fennmaradó hitel nagysága 2013 végén 131,9 millió euró volt.

A TriGranit-csoporthoz tartozó Nemzeti Filharmónia Kft.-vel az állam 2005-ben 30 éves futamidejű rendelkezésre állási szerződést kötött. A tulajdonos-üzemeltető cégnek fizetett rendelkezésre állási díj (RÁD) fedezi az építés, a karbantartás és az üzemeltetés díjait - az állam 2014-ben 10,5 milliárd forint RÁD-ot fizetett ki, a közüzemi díjakra pedig 470 millió forintot - tudtuk meg közérdekű adatigénylés keretében a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. Az előzetesen kalkulált összeg 2015-ben összesen 11,576 milliárd forint, ebből a RÁD-ra 10,88 milliárd, közüzemi díjakra 690 millió forintot fizethet majd a cégnek az állam.

A Művészetek Palotája ppp-s beruházását kétszer is vizsgálta az Állami Számvevőszék, 2012 júliusában kiadott jelentése szerint a létesítmény RÁD és közmű költsége 2005 és 2010 között 40,4 milliárd forint kiadással járt. Ezen felül a 2035-ig tartó futamidő alatt - 250 forint/euró árfolyamon számolva - a RÁD további 177,5 milliárd forint, 2011. évi átlagárfolyamon 198,2 milliárd forint költségvetési kiadással jár. Tavaly először fizetett osztalékot a Művészetek Palotáját fejlesztő-üzemeltető cég tulajdonosainak, több mint 3 milliárd forintot. Ez a pénz Demján Sándor ciprusi cégéhez folyt be, a 0,15 százalékos tulajdonos magyar állam 5 millió forinthoz jutott hozzá.
Százmilliárdos hitel a Westendnél

Jelentős hitelállomány terheli a West End Magyarország Zrt.-t, 2013-as beszámoló melléklete szerint az év végén fennálló hitel összege (egy banki konzorciummal szemben) 357 millió euró, azaz 106 milliárd forintnyi volt. Az egymilliárdos alaptőkéjű társaság adja bérbe a Westend bevásárlóközpont üzleteit és irodáit.

Az adósságait örökölte a cég, hisz az 2013. május 31-én négy társaság összeolvadásával jött létre: a West End Beruházó és Kereskedelmi Zrt., a West End Szálloda Ingatlanhasznosító Zrt., a ciprusi Dipol Holdings Ltd. és a Dipol Holdings II Ltd. átalakulásával. Jelenleg a szintén ciprusi bejegyzésű Limedale Ventures Ltd. tulajdonában áll. Alapításától, 2013 júniusától december végéig nettó 8,1 milliárdos forgalmat bonyolított, az évet 1,9 milliárdos veszteséggel zárta.

További részletek a napi.hu cikkében.