A Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) legfrissebb, kedden publikált elemzésében a költségvetési törvényben szereplő 1,8 százalékkal szemben éves szinten 0,8 százalékos inflációt vár, elsősorban a kőolajárak jelentős csökkenése és a belföldi fogyasztói áremelkedés - részben ezzel összefüggő - fékeződése miatt.

A meghatározó külső tételek egyenlegében mindössze 15 milliárd forint nagyságrendű elmaradást becsülnek az intézetnél, de ez több, egymással ellentétes hatásból származik. Az áfa- és járulékbevételek tervszámtól várható elmaradását nagyrészt ellentételezi a jövedéki adó és a társasági adó többlete.

Az intézet teljes mértékben megalapozatlannak tekinti a költségvetésben a vagyonértékesítésből várt 169 milliárd forint bevételt és részben a matrica rendszerű útdíj-bevételt is.

Részletesen megvizsgálták azt is, hogyan alakulnak a fő költségvetési mutatók öt alternatív makrogazdasági forgatókönyv esetén. Ennek alapján Magyarország exportpiacai növekedésének lassulása, az olajárak csökkenése, vagy a jegybank növekedési hitelprogramjának kiterjesztése 2015-ben nem jár jelentős költségvetési hatással, és középtávon is csak mérsékelt, néhány tizedszázalékos eltérést okoz az alappályához képest.

Kitérnek arra: lényegesen nagyobb hatású a kockázat, ha akár belföldi, akár külföldi okok miatt a kockázati prémium, illetve csak az állampapírok elvárt hozama emelkedik meg. Ha a tőkepiaci környezet tartósan kockázatosabbá válása miatt az elvárt prémium 100 bázisponttal megemelkedik, akkor a költségvetési hiány évi 0,1 százalékos ütemben folyamatosan emelkedik az alappályához képest, ami az adósságrátában halmozottan jelentkezik majd.

A makrogazdasági pálya és a külső tételek esetében az alappályához képest a kockázatok nagyjából szimmetrikusnak tekinthetők: kedvező esetben az ekáer rendszer növelheti az adóbevételeket, a külpiaci környezet és a tőkepiaci kockázatok között viszont valamivel nagyobb a valószínűsége a negatív forgatókönyveknek - KFI elemzésében.

A belső tételek esetében egyértelműen a negatív kockázatok vannak túlsúlyban: az uniós projektek elszámolása, az "aszfaltkeverő-ügy", a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ kiadásai, vagy a költségvetési szervek és állami vállalatok tartozásai, összességében akár 100 milliárd forint nagyságrendben is ronthatják a költségvetési egyenleget.