2015-ben 1,7 százalékos GDP-növekedés lehet az EU-ban és 1,3 százalékos az eurózónában, jövőre 2,1 százalékra, illetve 1,9 százalékra gyorsulhat a bővülés üteme a csütörtökön nyilvánosságra hozott prognózis szerint.

A növekedés motorja az erősebb belföldi és külföldi kereslet, a gazdaságot támogató laza monetáris politika és a semleges, azaz komoly megszorításokat kerülő fiskális politika lehet.

Az EB előző, őszi előrejelzése óta több kedvező változás is volt: a kőolaj nemzetközi ára csökkent, az euró árfolyama jelentősen gyengült más nemzetközi devizákhoz képest, és az EB új gazdaságélénkítési programot dolgozott ki. Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekért felelős tagja szerint jobb a helyzet, mint ősszel, de még sokat kell dolgozni, hogy a több millió állástalan európai állampolgár munkához juthasson.

Bár minden uniós tagországban növekedés várható, a konkrét számokban jelentős eltérések vannak országonként. Az olaj árának csökkenése, az euró árfolyamának változása mindenhol másképp hat, a laza monetáris politika ott többet segít, ahol eddig komolyabb gondok voltak a pénzügyi piacokon.

"Összességében mérsékelt gazdasági növekedés van. A nagyobb gazdaságú tagországok közül Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Lengyelországban lehet dinamikus növekedésről beszélni" - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Pierre Moscovici.

2015-ben 1,5 százalékos német, 2,3 százalékos spanyol, 1 százalékos francia, 0,6 százalékos olasz, 2,6 százalékos angol, 3,2 százalékos lengyel, 2,7 százalékos román, 2,5 százalékos cseh és 2,4 százalékos magyar gazdasági növekedésre lehet számítani.

Az EB jelentése szerint az elmúlt hónapokban folytatódott az infláció csökkenése, decemberben több tagállamban is negatív infláció volt az energiaárak mérséklődése miatt. Az infláció 2015-ben alacsony maradhat, az év második felében, majd 2016-ban növekedhet. Az EU-s infláció 2015-ben 0,2 százalékos, 2016-ban 1,4 százalékos lehet.

Pierre Moscovici szerint a munkanélküliségi arány még mindig a 2008-as gazdasági válság előtti szint fölött van, "néhány országban drámai a helyzet", a munkanélküliség nem csak ciklikus, hanem strukturális okok miatt is magas. A gazdasági növekedéssel azonban javul a munkaerőpiacok helyzete is, a téli előrejelzés szerint idén 9,8 százalékra csökkenhet a munkanélküliek aránya az EU-ban és 11,2 százalékra az eurózónában.

Az Európai Bizottság megítélése szerint a fiskális helyzet az EU-ban jelenleg semleges, nincs jelentős fiskális gazdaságélénkítés, de megszorítás se. Az EU-ban az összesített GDP-arányos költségvetési hiány idén 2,6 százalékos lehet, jövőre 2,2 százalékra csökkenhet. A GDP-arányos államadósság 88,4 százalékkal 2014-ben érte el a csúcspontját.

Az EB felhívta rá a figyelmet, hogy számos bizonytalanságot okozó hatás van. A geopolitikai kockázatok, a befejezetlen strukturális reformok, a pénzügyi piacokon tapasztalt aggodalom és a tartósan alacsony infláció lassíthatja a gazdasági növekedést, de a vártnál alacsonyabb energiaárak akár gyorsíthatják is.