Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Nem minden innovációból lesz tömegtermék

Az innovációk ötöde válik sikeres tömegtermékké a bevezetést követő egy évben Magyarországon - derül ki a GfK Piackutató és az Év Terméke Díj közös felméréséből, amelyet az MTI-hez is eljuttattak.

A kutatás keretében több száz új innovációt vizsgáltak, majd csoportosítottak a bevezetést követő egy éven belül elért teljesítményük alapján.

A felmérés szerint az új termékek 47 százaléka sem jelentős vásárlói bázist, sem jelentős ismételt vásárlást nem tud elérni, így a bukott termékek közé kerülnek. A sikeres, nem tömegpiaci termékek közé az újdonságok 29 százaléka tartozik. Végül 4 százalékos újravásárlási aránnyal rendelkeznek azok az innovatív termékek, amelyek rövid időn belül viszonylag jelentős vásárlói tábort szereznek, azonban a kipróbálást követően a vásárlók nem térnek vissza hozzájuk, valószínűsíthetően csalódnak a termékben.

A GfK szerint a napi fogyasztási cikkek (FMCG) területén a fogyasztó számára két értékben mutatkozhat meg az innováció ereje: egyrészt a kényelemben, másrészt a megfelelő ár-érték arányban.

A felmérésből kiderült az is, hogy az innováció folyamatos fenntartása egyre fontosabb, hiszen az európai tapasztalatok alapján az FMCG forgalom 7 százaléka származik még csak az innovációkból.

Az elmúlt három évben összesen 41 termék, illetve szolgáltatás nyerte el Az Év Terméke díjat. A díjazottak többsége a napi fogyasztási cikk kategóriák köréből került ki - élelmiszerek, üdítőitalok, testápolás illetve háztartási papíráru -, a többiek között vannak szolgáltatók, tartós fogyasztási cikk márkák, illetve OTC termékek.

Az Év Terméke Díj (Product of the Year) a világ egyik legjelentősebb innovatív termékeket díjazó rendszere, amely a fogyasztók döntésén alapul. Magyarországon 2012-ben indult útjára. A díjra gyártók és forgalmazók nevezhetik új, és innovatív termékeiket, szolgáltatásaikat. A díjat a fogyasztók szavazzák meg azokról az innovatív termékekről, amelyek az elmúlt egy 1-1,5 évben jelentek meg a hazai piacokon.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×