Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Amiben utolsók vagyunk az unióban

Hiába nőtt az elmúlt három évben a halfogyasztás Magyarországon, még mindig az uniós átlag alatt vagyunk, és ezen az sem segít, hogy Karácsonykor fogy el az éves mennyiség harmada.

Sereghajtó Magyarország a halfogyasztásban - mondta a Magyar Haltermelők Szövetségének igazgatója, Szathmári László.

"Élő halra vetítve 5,2 kg, tisztított halban 3,62 kg egy magyar ember éves halfogyasztása, sajnos ez nagyon alacsony, tudjuk, hogy a hal táplálkozás-élettani hatásai mennyire előnyösek a szervezetre."

Szathmári László hozzátette, karácsonykor fogyasztjuk az éves mennyiség valamivel több mint harmadát.

"A fogyasztáson belül a hazai halak fogyasztása nagyjából 60 százalék, a többi import: feldolgozott vagy fagyasztott, esetleg friss formában érkezik az országba."

Fazekas László földművelésügyi miniszter azt mondta, három év alatt húsz százalékkal nőtt a halfogyasztás mértéke, ám ezzel még mindig az uniós átlag alatt vagyunk.

"4,2-4,3 kilogramm alatt fogyasztunk, ami még mindig viszonylag kis mennyiség."

A miniszter hangsúlyozta, a tárca és a szakmai szervezetek kiemelt feladatuknak a magyar fogyasztók halfogyasztásának ösztönzését, ezért marketing kampányt indítanak.

Hanganyag: Domanits András

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×