A felmérés a legalább egymilliárd forint árbevételű és legalább ötven százalékban külföldi tulajdonú cégek körében készült, azzal a céllal, hogy megvizsgáljuk: azoknál a cégeknél, ahol külföldi tulajdonos van, mennyire engedik a magyarországi menedzsmentet döntéseket hozni üzleti tanácsadási tevékenységek kapcsán - mondta el az InfoRádiónak Bacher János, a Gfk ügyfélkapcsolati igazgatója.

Hozzátette: a tanácsadást illetően olyan tevékenységeket néztek, mint a könyvvizsgálat, az adótanácsadás, a számviteli tevékenységek, a tranzakciós tanácsadás.

"Annak ellenére, hogy ezek a cégek döntően külföldi tulajdonban vannak, kiderült: egyre kevésbé jellemző az, hogy a magyarországi menedzsment is külföldi lenne. A vizsgált cégek körében 75 százalék a magyar ügyvezetők személye" - ismertette a felmérés eredményeit az ügyfélkapcsolati igazgató.

Emlékeztetett arra, hogy a konkrét üzleti tanácsadási tevékenységek kapcsán könyvvizsgálatot törvényileg mindenkinek kötelessége igénybe venni. Emellett - mint a vizsgálat kiderítette - a legjellemzőbben adótanácsadást vesznek igénybe ezek a cégek, a megkérdezettek mintegy fele él ezzel a lehetőséggel.

"Meglehetősen nagy a magyarországi menedzsment döntési szabadságfoka. A könyvvizsgálati szolgáltatás az, amit az anyavállalatok szeretnek leginkább eldönteni, 60 százalékban azzal a partnerrel kell a magyar cégeknek is együttműködniük, amelyek egyébként az anyavállalatot is kiszolgálják. Viszont vannak olyan tevékenységek, amelyekben szinte kivétel nélkül, legalább 80 százalékban a magyar menedzsmentté a döntés. Ilyen például a bérszámfejtés. Abban az esetben, ha ezt a tevékenységet a cégek kiszervezik, akkor nyolcvan százalékban a magyar menedzsmentnek van döntési jogköre ebben a témakörben" - számolt be Bacher János.

A többi vizsgált tevékenység tájékoztatása szerint valahol e két végpont között helyezkedik el. De jellemzően inkább azok a cégek vannak többségben, amelyeknél a döntés itt Magyarországon születik, legfeljebb valamiféle jóváhagyási jogot tart fenn magának az anyavállalat.

"A cég méretével is összefügg, hogy mekkora szabad kezet kap az itteni menedzsment" - mutatott rá a Gfk ügyfélkapcsolati igazgatója.

"Azt az érdekes, bár logikusnak tűnő tényt tártuk fel, hogy a cégek nagyságrendjével fordítottan arányos a magyarországi döntési jogosultság. Tehát minél nagyobb egy cég, annál inkább jellemző, hogy a beszállítókról, az üzleti tanácsadó partnerekről szóló döntések nem Magyarországon születnek. Azon cégeknél pedig, akik a piac felé értékesítenek - tehát nem az anyavállalat vásárolja meg a gyártott termékeiket, vagy veszi igénybe a szolgáltatásukat - nagyobb a jogkör. Tehát aki a piac felé értékesít, ott a helyi menedzsmentnek nagyobb szabadságfoka van a döntésekben, összehasonlítva azokkal, amelyeknél az anyavállalat felé történik az értékesítés" - mondta el Bacher János.