Szabó László szerint rendkívül sok múlik a vállalatok hozzáállásán.

 "Ami nagyon fontos nekik, hogy konzultáljunk velünk. A jó hír az, hogy én vállalatvezetőként éreztem azt, hogy a nyitottság a konzultáció iránt egyre javul. Volt olyan, még 2010-2011 környékén, hogy péntek délután kaptam meg egy anyagot, amit hétfőre kellett kommentálnunk. Kellemetlen, ha egy 4-600 oldalas jogi szöveget kell konstruktív kritikával ellátni. Ha egy vállalatcsoport, érdekszövetség, kamara konstruktívan járul a változásokhoz és inkább a lehetőséget, mint a problémákat látja benne, akkor igenis lehet sikereket elérni."

Az államtitkár példaként említette a gyógyszeripari cégeket.

"Azok a cégek, amelyek ahelyett, hogy  szaladtak volna az országból, több beruházást hoztak ide kutatás-fejlesztés formájában, azok például a szektorális különadókból adómegtakarítást, enyhítést kaptak a kutatás-fejlesztési beruházásaikkal szemben. Ez egy nagyon jó sikerpélda arra, hogy lehet konstruktívan hozzáállni egy ilyen kihíváshoz. Azok a cégek, amelyek valóban rugalmasak és komolyan és közép-, hosszútávon gondolják az itteni sikereiket, azok meg tudják találni a sikereiket."

Szabó László megjegyezte, hogy vállalatvezetői tapasztalatait felhasználva is segíteni szeretné a tárcát.

 "Nem azért jöttem a minisztériumba, hogy megszokjam, ami itt van, hanem azért, hogy behozzam azokat a módszereket, megoldásokat, amiket tanultam az elmúlt húsz év alatt és ezzel próbálom javítani a Külgazdasági és Külügyminisztérium működését."
 
A külgazdaságért felelős államtitkár szerint Magyarország nem lehet válogatós, azt kell exportálnia, amire kereslet van. Legyen az egy teljesen hétköznapi termék vagy éppen az orvosképzés.
  
A keleti nyitás politikáját nem szabad túldimenzionálni, az EU-ban viszont nehezebb lehet újabb piacokat szerezni - hívta fel a figyelmet Szabó László.

 "Nagyon fontos azt látni, hogy Magyarország teljes exportjának a 79 százaléka a mai napig az Európai Unióba megy, tehát hihetetlenül fontos, hogy az Európai Unió továbbra is jó felvevő piacunk legyen, hogy továbbra is nőni tudjunk az Európai Unióban, viszont ennek fenntartása és növesztése valószínűleg jóval több energia lesz majd, mint azokra a külpiacokra eljutni, amelyek tőlünk keletre, délre vagy akár nagyon nyugatra: a dél-amerikai kontinensen vannak. Ezek a piacok lesznek a növekedési motorjai a globális gazdaságnak a következő tizenöt-húsz évben. Ezt nem csak mi ismertük fel természetesen, a németek, a spanyolok, az osztrákok, az angolok messze előttünk vannak."

A külgazdaságért felelős államtitkár szerint Magyarországnak, azt kell exportálnia, amire kereslet van. A teljesen hétköznapi termékekből is lehet sikertörténet, ilyen például - sokak meglepetésére - a magyar retek az arab világban.

 "Magyarország nem fog világtrendeket létrehozni. Erre félig-meddig vicces példa az, hogy megéri a retket nagyon professzionálisan becsomagolni és repülőn elküldeni konténerben az arab országokba, mert tíz-hússzoros áron el lehet adni ezt a kiváló magyar terméket. Egy portugál vagy spanyol retek nem tudja azt, amit az arabok szerint a magyar retek tud."

Arról is beszélt, hogy a magyarországi orvosképzés nemzetgazdasági szempontból is jelentős.

 "A norvég orvosegyetemisták 70 százaléka Magyarországon diplomázik, itt szerzi meg azt a tudást, amit otthon kamatoztatni tud. A norvég állam úgy gondolja, - ár-érték arányról van szó - jobban megéri itt kiképezni az orvostanhallgatóikat. Hiába történik ez a képzés Magyarországon, ez számunkra export, hiszen magyarországi szolgáltatásért valutát kapunk."

Szabó László hangsúlyozta, hogy tőkevonzás szempontjából az uniós tagság és a konkrét földrajzi elhelyezkedés is fontos tényező.