Kérdésre válaszolva az elnök elmondta: nem gondolkodnak azon, hogy kivonulnának a magyar piacról, hiszen 23 éves ittlétük alatt nettó 500 millió eurót ruháztak be, de a jogszabályi változások miatt valószínűleg beruházásokat halasztanak el, illetve átstrukturálják költségeiket.

Rudolf Staudinger kifejtette, hogy korábban évente átlagban 10-30 milliárd forint között ruháztak be a magyar piacon, de ez most kérdésessé vált. A kiskereskedelemben a forgalom 2-2,5 százalékát lehet profitként megtermelni, az élelmiszerlánc felügyeleti díj sávos emelése esetükben a forgalom visszafogására ösztönöz, különben elviszi a nyereséget.

Erwin Schmuck, a Spar Magyarország ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta - és ezt egy transzparensen is bemutatta -, hogy békében szeretnének dolgozni. Üzleteiket 500-600 ezer vásárló keresi fel naponta, több mint 800 magyar cég az állandó beszállítójuk, az értékesített áruk 90 százalékát Magyarországon szerzik be és továbbra is el kívánnak jutni a legkisebb falvakba is.

Heiszler Gabriella, a Spar Magyarország cégvezetője elmondta, hogy a Spar a forgalom alapján Magyarország negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, tavaly bruttó 453 milliárd forint forgalmat értek el, több mint 400 üzletük működik országszerte, 2008-2013 között mintegy 250 millió eurót, vagyis 77 milliárd forintot fektettek be a magyar piacon, 2014-ben pedig várhatóan 55 millió eurót, 17 milliárd forintot ruháznak be. A cég Magyarországon az ötödik legnagyobb munkáltató, tavaly a foglalkoztatotti létszám meghaladta a 13 ezret.

A szektorban egyedülállóan, a Spar saját húsüzemmel rendelkezik Bicskén, ahol az idén 1,5 milliárd forintos fejlesztést hajtottak végre, az évi 20 milliárd forintos forgalmával az ország második legnagyobb húsüzeme - mutatott rá Heiszler Gabriella, aki kérdésre válaszolva közölte, hogy a társaság már döntött a 2015. évi beruházás folytatásáról a húsüzemben, de ez kérdésessé vált az új szabályok miatt.

A cégvezető kiemelte, hogy a Spar 2013-ban a vesztesége ellenére különböző adónemekben 26 milliárd forint adót fizetett be az állami kasszába. Az élelmiszerlánc felügyeleti díj eddig 325 millió forint kiadást jelentett a cégnek, ami jövőre esetükben harmincszorosára, 9 milliárd forintra emelkedik, ami nehezen lesz kigazdálkodható - jegyezte meg.

A társaság vezetői hangsúlyozták: veszteségüket a 2008-ban felvásárolt Plus hálózat okozza, üzemi szinten már nyereségesek, tulajdonosi elvárás a veszteség ledolgozása, amire rövid távon lehetőséget láttak, de a jogszabályi változások ezt befolyásolják.

Rudolf Staudinger kérdésre válaszolva közölte, hogy szeretnének egyeztetni a kialakult helyzetről a kormány képviselőivel, és megismertetni a döntéshozókat a kiskereskedelmet érintő hatásokkal.