Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Közös harc a nemzetközi adóeltitkolás ellen

Az átláthatóságról és az adóügyi információcseréről szóló nyilatkozatot írt alá Berlinben több mint 50 OECD-ország pénzügyi képviselője. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az InfoRádiónak elmondta: ezzel az eddig kérésre történő adatcsere helyett automatikus adatcsere történik majd az aláíró országok között.

"A nemzetközi adóelkerülés visszaszorítása érdekében írtunk alá egy megállapodást, hivatalos nevén az átláthatóságról és adóügyi információcseréről szóló nyilatkozatot" - mondta az InfoRádiónak Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter.

Tájékoztatása szerint ennek az a célja, hogy a jövőben az eddig kérésre történő adatcsere helyett automatikus adatcsere történjen az aláíró országok között.

Varga Mihály elmondta: több mint 50 ország pénzügyminisztere írta alá a nyilatkozatot az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) és a német kormány szervezésében.

2013 áprilisában a G5-ök, tehát Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Nagy-Britannia kezdeményezte, hogy a bankszámla információk cseréje a jövőben automatikusan történjen meg. Ezt karolta fel az OECD szervezete és kidolgozott egy olyan megállapodást, amely ennél több lett. A jövőben ugyanis nem csak bankszámla információk, hanem adóügyi adatok cseréjére is automatikusan kerülhet sor - fogalmazott a nemzetgazdasági miniszter.

Varga Mihály szerint az aláírt dokumentummal az érintett országoknak, ha kidolgozzák ennek a feltételeit, akkor automatikusan lehetővé válik, hogy a tőkejövedelmekre, számlaegyenlegre vonatkozó adatok cseréje megtörténjen. "A pénzügyi intézményeket jogosítanánk fel olyan ügyfélátvilágítási lehetőségekre, amelyekkel ilyen adatok kinyerhetők és ezek az adott országok felé továbbíthatók - tette hozzá.

Ez közlése szerint érintené a bankokat, biztosítókat, befektetési alapokat, és a számlák esetében a vállalkozások, alapítványok által birtokolt számlákra is kiterjedne a szabályozás.

"Azt gondolom, hogy ezzel megnyílik a lehetőség afelé, hogy sokkal hatékonyabban lehessen az egyre inkább nemzetközivé váló adóeltitkolást megakadályozni és visszaszorítani" - fogalmazott.

A miniszter arról is beszélt: "egy ilyen megállapodásunk már van az Egyesült Államokkal, amit már ratifikáltunk is, tehát ez már hatályban van". A most aláírt dokumentum szerint 2016. január elsejéig kell kidolgozni a szükséges eljárásokat, és ha ez megtörténik, akkor 2017-től elkezdődhetnek az automatikus információcserék.

Tehát bő két év múlva ezek az adatcserék már automatikussá válnak a világ számos országában. Már több mint 50 ország csatlakozott ehhez, és vannak úgynevezett korai alkalmazók, Magyarország ezek közé tartozik. "Mi azt vállaltuk a dokumentum aláírásával, hogy 2017-től az adatcserlék elindulnak" - tette hozzá Varga Mihály.

Hanganyag: Kaputa Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Több évtized után ismét Magyarországon gyártják a világ egyik legismertebb logikai játékát, a Rubik-kockát. A termelés a Jász-Plasztik Kft. jászberényi üzemében indult el, amely a kanadai Spin Master hivatalos gyártópartnereként állítja elő a magyar találmányt. Az üzem átadásán Rubik Ernő is jelen volt. A beruházásról exkluzív interjúban beszélt Steven Radewych, a Spin Master globális ellátásért felelős vezető alelnöke, valamint Kasza János, a Jász-Plasztik Kft. egyik tulajdonosa és projektigazgatója az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A választások után Brüsszelben egyértelműen érzékelhető a nagyobb nyitottság Magyarország iránt, és a Blue Door Consulting alapítója szerint az ország üzleti megítélése a gazdaságban gyorsabban helyreállhat, mint a politikában. A külföldi partnerek ugyanakkor elsősorban olyan cégekkel keresik az együttműködést, amelyek nem kötődtek az Orbán-kormányokhoz. A magyar vállalatok hét év alatt kevesebb mint egymilliárd euró közvetlen uniós forrást nyertek el, és évente több mint 350 milliárd forintnyi lehetőséget hagynak kihasználatlanul. Ennek oka az információ- és kapacitáshiány mellett főként a szemlélet, hiszen sokan csak támogatási kasszát látnak az EU-ban, és túl későn kezdenek el foglalkozni vele. Mivel a 2028–2034-es uniós költségvetésben még nagyobb súlyt kap a versenyképesség és a nemzetközi konzorciumok építése, a felkészülést már most érdemes elkezdeni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×