Az alacsonyabb inflációs környezethez a jelentés szerint hozzájárul a külkereskedelmi partnerek felől érkező gyenge árnyomás, a mérsékelt bérdinamika, a negatív kibocsátási rés, illetve az inflációs várakozások fokozatos mérséklődése.

A jegybank márciusi előrejelzéséhez képest mérsékelte 2014-es és 2015-ös inflációs és maginflációs várakozását is: idénre 0,7 százalék helyett 0 százalékos, jövőre pedig 3 százalékos helyett 2,5 százalékos inflációt vár. A jelentés szerint az MNB 2014-ben 2,4, a jövő évben pedig 3 százalékos maginflációval számol, az előző jelentésben prognosztizált 3,0, illetve 3,5 százalékkal szemben.

A rövidtávú jegybanki előrejelzés szerint a következő hónapokban is enyhén negatív maradhat a fogyasztói árak éves változása. Rövid távon a visszafogott inflációs környezetet támogatja a nyersanyagárak és az importált infláció kedvező alakulása, a mérsékelt keresleti környezet, a szabályozott energiaárak csökkentése, valamint a bázishatások, amelyek miatt szeptemberben átmenetileg akár jelentősen is negatív lehet az inflációs ráta. Az infláció emelkedésére a tavaly novemberi szabályozott energiaár-csökkentés hatásának kifutásával lehet számítani - erősítette meg a jelentés.

Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a jelentést ismertető sajtótájékoztatón kiemelte: figyelembe véve az inflációs és reálgazdasági kilátásokat, valamint a magyar gazdaság kockázati megítélésében bekövetkezett változásokat, az MNB előrejelzése szerint tartósan laza vagy alacsony kamatkondíciókkal is elérhető az inflációs cél az előrejelzési horizont második felében.

Idei növekedési előrejelzését 2,1 százalékról 2,9 százalékra emelte a jegybank, 2015-re pedig változatlanul 2,5 százalékos GDP-bővülést vár.

Pellényi Gábor, az MNB elemzője kiemelte, hogy előrejelzésükben a gazdasági növekedés folytatódására, valamint arra számítanak, hogy a növekedés kiegyensúlyozott szerkezetben folytatódik. Magyarország felvevőpiacain további élénkülés várható, ami segítheti a kivitel további bővülését. A növekedés szerkezetében ugyanakkor egyre fontosabb szerepet játszanak a belső keresleti tételek; a beruházások és a fogyasztás is a korábban vártnál jobban nő - fűzte hozzá az elemző.

Az MNB inflációs jelentésében az állóeszköz-felhalmozás 8,4 százalékos bővülésével számol 2014-re (az előző, márciusi jelentésben még csak 7,3 százalékos növekedést várt), 2015-re pedig 3,9 százalékos emelkedést prognosztizál. Pellényi Gábor kifejtette, hogy a nemzetgazdasági beruházások növekedésében meghatározó szerepet töltenek be az európai uniós források. Ezen a téren az úgynevezett n+2-es szabály, az áthúzódó támogatások kifizetése miatt a jegybank azzal számol, hogy 2013-2014-ben felfut, 2015-ben pedig stabilizálódik a támogatások dinamikája - mondta a szakértő.

A jelentés szerint a vállalati beruházások a javuló reálgazdasági kilátásokkal és a finanszírozási kondíciókkal összhangban bővülhetnek. A laza monetáris kondíciók támogatják a finanszírozási költségek mérséklődését.

Pellényi Gábor a bankrendszerre vonatkozó várakozásokat ismertetve elmondta, hogy javulnak az ár- és nem árjellegű feltételek, ugyanakkor a devizahiteles mentőcsomag intézkedéseivel ebben az előrejelzésükben még nem számoltak.

A jegybank 2014-ben 2,7, 2015-ben pedig 2,6 százalékos kormányzati ESA-hiánnyal számol - derül ki az inflációs jelentéséből. Az idei, frissített előrejelzés 0,2 százalékponttal alacsonyabb a 2014. évi költségvetési törvényben kitűzött kormányzati ESA-hiánycélnál. Ennek részben az az oka, hogy a költségvetési törvénytől eltérően az MNB feltételezi az Országvédelmi Alap teljes törlését, ami önmagában a GDP 0,3 százalékával kedvezőbb egyenleget eredményez - olvasható a jelentésben. A márciusi inflációs jelentésben 2,9 százalékos hiányt várt a jegybank idénre, 2015-re pedig 3 százalékosat, amit ugyancsak lefelé, 2,6 százalékra korrigált friss jelentésében.

Az államháztartás kisebb idei hiányát a friss inflációs jelentés a bérekhez és fogyasztáshoz kapcsolódó adóbevételek emelkedésével magyarázza. A jelentés szerint ezt támasztja alá egyrészt a második negyedéves adó- és járulékbevételek kedvező alakulása, másrészt a várható nemzetgazdasági bértömeg dinamikusabb emelkedése.