Keddi ülésén újabb történelmi mélypontra, 0,10 százalékponttal 2,3 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács.

Az elemzők szerint tartotta az ütemet a jegybank, amikor a monetáris tanács újabb 10 bázisponttal 2,3 százalékra csökkentette az alapkamatot. Kiemelte: a döntés nem meglepetés, a jegybank az elmúlt hetekben jelezte, hogy a monetáris szempontból új helyzetben, a kockázati környezet függvényében, maradhat még tér az irányadó ráta vágására azt követően is, hogy a kamatszint megközelítette az inflációs céllal összhangban lévő szintet.

Megítélésük szerint a jegybanki kommunikáció egyre inkább azt hangsúlyozza majd, hogy a kamatciklus aljának elérése után a laza monetáris kondíciók tartós fenntartását célozzák meg a döntéshozók.

Kiemelték: mindez persze nem jelenti azt, hogy az MNB nem fogja tovább csökkenteni az alapkamatot az elkövetkező hónapokban, ha a külső környezet függvényében úgy érzi, hogy vághat. A tartósan alacsony kamatszint várható kommunikációja inkább csak felkészítés a kamatciklus közelgő aljára. Az MNB mint feltörekvő piaci jegybank ezzel a lépéssel ismét a fejlett piaci jegybankok (Európai Központi Bank - EKB, Fed) gyakorlatához próbál közelíteni - vélekedtek a szakemberek.

Rámutattak: a forint euróval szembeni árfolyama a legutóbbi kamatdöntéshez képest az elmúlt napok piaci feszültségei (ukrán és iraki konfliktus) ellenére sem változott érdemben, a hosszú kötvényhozamok a hónap közepén történelmi mélypontra süllyedtek, Magyarország CDS-e pedig szintén 2008 óta nem látott szinten tartózkodik. Az inflációs kilátásokról úgy vélték: az MNB júniusi inflációs jelentésében várhatóan lefelé módosítja prognózisát.

Az elemzők megítélése szerint az orosz-ukrán konfliktus vártnál kisebb veszteségei és az EKB monetáris politikájában a hónap elején bekövetkezett változás is támogatóan hatott a magyar eszközök, így a forint piacára is. Az országkockázati megítélés javulásában is tetten érhető ez a hangulatjavulás: a magyar 5 éves dollárban mért CDS-felár 167,10 ponton állomásozik az egy hónappal korábbi 194,0 bázisponthoz képest - írták.

Véleményük szerint a piaci szereplők egyre közelebb érzik a kamatvágási ciklus alját, amely 2 és 2,3 százalék között érheti el a mélypontját.

Az elemzők kiemelték: a döntéssel párhuzamosan megjelenő inflációs jelentés frissített prognózisai jelentős hatással lesznek a forintpiaci mozgásokra és a kamatvágási ciklus alakulására. Az inflációs számok szempontjából lefelé mutató kockázatot jelent az, hogy az euróövezetben is alacsony inflációs mutatók dominálnak, viszont a későbbiekben Európa egészében emelkedhet az inflációs ráta.

Az elemzők hozzátették, hogy kalkulációik szerint az idén az éves átlagos infláció mértéke 0,5 százalék körül alakulhat.

A szakemberek szerint a 10 bázispontos kamatvágást több tényező együttállása is indokolta, ezek közül a hazai inflációs- és a nemzetközi folyamatok a legmeghatározóbbak. Úgy vélték: a hamarosan megjelenő inflációs jelentésben rögzített inflációs alapfolyamatok függvényében, jelentősebb inflációs elmozdulás hiányában, "a monetáris kondíciók tartósan lazán tartása valószínű".

A monetáris tanács keddi döntése megfelel a növekedést támogató "alapállásnak" - vélekedtek az MTI által megkérdezett elemzők.

Az előző év azonos időszakához viszonyított negatív hazai inflációs adat a megelőző két hónapban az alapkamat csökkentése mellett szólt, és az EKB utóbbi monetáris enyhítési intézkedései is lehetőséget biztosítottak a kamatcsökkentésre - mondták a szakemberek.

Az EKB legutóbbi intézkedéseit, illetve a magyar CDS-árak mérséklésében kifejeződő csökkenő kockázatot is figyelembe véve a jegybanki alapkamat további csökkentése valószínűsíthető, a 2 százalékos alapkamatszint eléréséig, a jelenlegi 10 bázispontos ütemben - vélekedtek az elemzők.