Az összegzés szerint a szükségesnél több eső hatására növekszik az átnedvesedett és a belvizes területek aránya. Az ország nyugati részéből kisebb árvizeket is jelentettek - elsősorban a Rába folyó térségéből -, ami szintén gondokat okozott a gazdáknak. A szakértők megjegyzik: a kötöttebb talajú területeken a jelentős csapadék hatására akár ki is pusztulhat a vetés a megjelenő vízfoltok miatt.

A kalászosok az erős szél és a vihar hatására sok helyen megdőltek, a szakemberek szerint azonban ezt "nagyobb részt még" kinőhetik a növények. A szél által ledöntött virágzó repcékben is mutatkoznak veszteségek, emiatt terméscsökkenés várható. A tartós esőzés a lucerna és a vörös here betakarítását késlelteti, egyes területeken a fél kaszálás már kiesett.

A jégverés és a nagy szél a gyümölcsösökben jelentős kárt okozott. A körte, alma és szilva ültetvényekben is jeleztek jégkárt a gazdák, a kárbejelentések folyamatosak. Az erős szél megtépázta a lombokat, a fejlődő gyümölcsöket pedig egymáshoz verte, ami jól látható ütődésnyomokat okozott. Azok a gyümölcsök, amelyek ütést kaptak, többnyire elpusztulnak.

A fán maradók pedig az esetleges gombás fertőzés miatt mehetnek tönkre. A korai cseresznyénél a sok csapadék miatt több helyről jelentették a gyümölcsök repedezését.

A zöldség-kultúrákban szintén kárt okozott a vihar és a jégverés, illetve néhány növényt - például a paprikát és a paradicsomot - a gazdák nem tudták kiültetni.

A Nyírség egyes területein nem a jégverés, hanem a homokverés okozott gondot. Több gazdálkodó jelezte, hogy a kelőben lévő vagy kikelt napraforgót betakarta a szélhordta homok.

A tájékoztatás szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében érkezett a legtöbb kárjelentés - igaz, az eső eddig itt nem okozott belvízkárokat, mivel a téli csapadékhiányt kompenzálta. Az elmúlt időszakban 257 termelő tett 645 hektárra kárbejelentést, míg összességében a kárenyhítési évre vonatkozóan, 416 termelő 2777 hektárnyi területre jelzett kárt.

A közlemény szerint a felhőszakadás, a jégeső, vagy a vihar esetében a termelőnek a káresemény észlelését követő 15 napon belül kell bejelentést tenniük, az aszály, a belvíz, a mezőgazdasági árvíz, vagy a fagy okozta káreseményeket pedig a növényeken észlelhető károsodást követő 15 napon belül kell a területileg illetékes kormányhivatal földművelési igazgatóságára bejelenteni. Így fordulhat elő, hogy az utóbbi csoportba tartozó károk bejelentése hetekkel a káresemény után történik.

Az összesítés szerint a május 15-ig beérkezett kárjelentések alapján téli fagykár 9 hektáron volt; tavaszi fagykár 832 hektárt érintett; belvízkárt 80 hektár esetében jelentettek; jégesőkár 935, aszálykár 803, viharkár 12, felhőszakadás pedig 106 hektárt sújtott.