Brüsszel 2011-ben indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen, mert az Orbán-kormány, részben a hagyományaink megőrzése érdekében, eltörölte a bérfőzési szeszadót a házi pálinkafőzésnél.

A pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján a kulturális örökségünk része, így Magyarország más uniós államokhoz hasonlóan ragaszkodik a saját tradíciójához. A Kormány részben ennek a hagyománynak a megőrzéséért teremtette meg - a bérfőzési szeszadó eltörlésével - a házi pálinkafőzés szabadságát 2010-ben, a választások után.

Az intézkedéssel Magyarország nem kíván többet, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot, Szlovéniát, Portugáliát is.

A helyi gazdák 2010 óta szabadon dönthetnek a saját kertjükben termett gyümölcsük felhasználásáról. Vidéken a pálinkafőzés egyik legfontosabb funkciója az értékmentés volt: hogy ne vesszen kárba a gyümölcs, lekvárt vagy pálinkát főztek abból, amit frissen nem tudtak elfogyasztani, felhasználni.

A kormány elkötelezett a házi pálinkafőzés megtartása mellett. Az a célunk, hogy a hagyomány tovább éljen, és az utókor ne csak a történelemkönyvek száraz leírásaiból ismerje meg az otthoni pálinkafőzést.