Győr-Moson-Sopronban mintegy százezer hektáron vetnek tavaszi növényeket; a földbe került 15 ezer hektáron a tavaszi árpa és 2500 hektáron a zab, a 40-45 ezer hektárnyi kukorica-termőterületből eddig 1000-1500 hektáron már elvetettek - közölte az MTI érdeklődésére a Magyar Agrárgazdasági Kamara megyei fő-falugazdásza.

Szabó Lajos elmondta: a 20-22 ezer hektárosra tervezett napraforgó-terület felével, a mintegy 900 hektárnyi cukorrépa 90 százalékával már végeztek a gazdák. A trendekről szólva megemlítette: a tavaly év eleji nedves időjárás miatta tavaszi árpa javára teret nyert a kukorica, de idén utóbbi vetésterülete 15-20 százalékkal csökkenhet, ami azt mutatja, hogy visszaállnak a korábbi arányok.

Csongrád megyében szántó művelési ág alatt 252 ezer hektár területet tartanak nyilván - tájékoztatta a Csongrád Megyei Kormányhivatal munkatársa az MTI-t. Rokolya Erika elmondta: a tavaszi vetéseket még nem összesítették, de elmondható, hogy megkezdődött a kukorica, valamint a napraforgó vetése, utóbbi hozzávetőlegesen 30 ezer hektár területen. Ezen kívül földben van a cukorrépa is, de az nem számottevő, mindösszesen alig 1000 hektáron. Az őszi vetésekről szólva, az őszi búza 68 ezer hektáron, az őszi árpa 20 500 hektáron, az őszi káposztarepce 6 400 hektáron, a rozs 6 200 hektáron, míg a tritikálé 9 600 hektáron van földben Csongrád megyében.

Hajdú-Biharban mintegy 200 ezer hektáron kerülnek földbe a tavaszi vetésű növények magvai, a vetési munkák jól haladnak - közölte a kormányhivatal földművelésügyi igazgatója az MTI-vel kedden.

Kiss Zoltán tájékoztatása szerint a tavaszi kalászosokat - árpát és zabot -, valamint a magborsót és a mákot már a teljes területen elvetették, s megkezdődött a földeken a zöldborsó, a kukorica és a napraforgó vetése. Ezzel egy időben 90 ezer hektáron megkezdték az őszi kalászosok fejtrágyázását és gyomirtását is - tette hozzá.

A szakember elmondta: a száraz idő segíti a vetési munkákat, ugyanakkor 120-130 milliméter csapadék hiányzik a földekből. Ahhoz, hogy meginduljon a kelés és homogén állomány alakuljon ki, szükség lenne 30-50 milliméter esőre - jegyezte meg Kiss Zoltán. Hozzátette, hogy a munkálatokkal a jó idő miatt két héttel előbbre vannak, mint egy átlagos esztendőben, s várhatóan azokat május 10-ig Hajdú-Bihar egész területén befejezik.

Békés megyében két héttel korábban kezdődött a kukorica vetése. A termelők tavaly 103 ezer hektáron termeltek kukoricát, az idei évben is hasonló lesz az elvetett terület - tájékoztatta a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezetek Szövetsége titkára az MTI-t.

Barabás Béla elmondta: a nagyobb termelőknél a kukorica vetése 10-14 napja elkezdődött, a munkálatok jó ütemben haladnak, a tervezett terület negyven százalékán talajba került a vetőmag. A kukorica és a tavaszi növények vetéséhez kedvezőek a külső időjárási viszonyok és megfelelő a talaj hőmérséklete. A tavaszi növények közül a napraforgó vetése lassan befejeződik, a tervezett több mint hetven ezer hektár termőterületnek bevetették a 80-90 százalékát. Hozzátette: zöldborsóból és konzerv növényekből a tervezettnél kevesebbet termelnek a gazdák, a feldolgozóipar kevesebb mennyiséget igényel.

Békésben kétszáz milliméterrel kevesebb csapadék hullott le novembertől április elejéig - hívta fel a figyelmet Barabás Béla. Utalt arra, ha marad a csapadékhiány, az gondot okozhat a vetőmag csírázásában és az őszi kalászosok fejlődésében. Békés megyében a gazdálkodók a tavaszi árpa és a zab vetését is elkezdték.

Zala megyében mintegy 6600 hektárnyi területen már befejeződött a kora tavaszi szántóföldi növények vetése - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke hétfőn az MTI-vel. Süle Katalin elmondta; a tavaszi árpát csaknem 4 ezer, a zabot közel 1,6 ezer, a tavaszi búzát pedig több mint ezer hektáron vetették el. A napokban mintegy 200 hektáron vetnek még kora tavaszi növényeket, csaknem 50 ezer hektáron pedig kukoricát és napraforgót termelnek majd.

Végéhez közeledik az őszi kalászosok (38 740 hektár), valamint az őszi káposztarepce (13 750 hektár) fejtrágyázása és gyomirtása is. A fejtrágyázás a terület több mint 90 százalékán már befejeződött - tájékoztatott a megyei elnök.

A falugazdászok jelentése szerint a növényállomány szépen fejlődik, bár a megyében több csapadékra lenne szükség. Szárazság leginkább a zalaszentgróti részen tapasztalható, míg a letenyei térségben, ahol a talaj nedvességtartalma miatt a tavaszi vetés is később kezdődhetett el, egyelőre elegendő víztartalék van.