Kovács György, a UBS szakértője szerint egy tartósan gyenge forint nagy terhet tesz a gazdaságra a devizahitelek magas aránya, illetve a magas külföldi finanszírozási igény miatt. Ezenkívül egy forintot gyengítő aktív politika kiáramlást okozhat a külföldiek által birtokolt állampapíroknál, ez az állomány mintegy 15 milliárd euróra, a bruttó hazai termék (GDP) 16 százalékára rúg - vélekedett.

Az UniCredit közgazdásza, Dan Bucsa szerint ugyanakkor a választások után a magyar kormány és a jegybank is másképpen áll majd a forintárfolyamhoz, és minkét szereplő jelezheti: az euróhoz képest a jelenleginél gyengébb árfolyamot is elfogadhatónak tart; a szakértő szerint a kormány toleranciaszintje 340 forintnál van.

Ennek ellenére a magyar kormány nem deklarálhat túl magas árfolyamszintet, mert azt a piac azonnal leteszteli - idézi a Dow Jones Dan Bucsát. A szakértő szerint a következő négy éves, Fidesz-kétharmad ígérete mellett nem várható, hogy Magyarország 2030 előtt bevezeti az eurót. A gyenge növekedési kilátások fenyegetik a válság óta álló magyar felzárkózást ez európai uniós átlaghoz, ami 2030 utánra tolja az euró bevezetését Magyarországon - jelezte a szakember.

Dan Bucsa szerint a magyar gazdaságban számos olyan egyensúlytalanság van, amely miatt az ország még nem kerül vissza a befektetésre ajánlott hitelminősítői kategóriába.

A vasárnapi országgyűlési választást a Fidesz-KDNP nyerte. A hétfő hajnali, még nem végleges adatok szerint, a szavazatok 98,97 százalékának összesítése után a 199 parlamenti mandátumból 133-t, ismét kétharmados többséget szerzett. A Fidesz-KDNP-re a pártlistákra leadott szavazatok 44,36 százaléka érkezett.