Az International Personal Finance (IPF) 2013 végén hat országban több mint 11 ezer ügyfelét kérdezte meg, a félévente megismételt kutatást - immár harmadszor - a YouGov Intézet készítette el. Magyarországon a Provident Pénzügyi Zrt. 3457 ügyfele válaszolt az online kérdőívre.

A magyarok a kutatás eredményei szerint derűlátóbbak az ország gazdasági helyzetét illetően, mint fél évvel korábban: a válaszadók közel 20 százaléka szerint a következő egy évben jobb lesz a helyzet, mint jelenleg, ami negyedével jobb arány a korábban mértnél.

Jelentősen csökkent az ország teljesítményével szemben szkeptikusok aránya is, míg fél éve még 42 százalék gondolta úgy, hogy rosszabb lesz az ország gazdasági helyzete, arányuk most már csak 32 százalék. Ez a pozitív tendencia egyedülálló a vizsgált országok között, a gazdasági teljesítmény tekintetében Romániát követően itt a legoptimistábbak az emberek.

A válaszadók közel harmada (29 százalék) szerint kedvezőbben alakul majd háztartása bevétele, ami kis mértékű javulás a fél évvel korábbihoz képest. Ez azonban még mindig kicsit kevesebb a többi országban mértnél, például Lengyelországban és Romániában 37 százalék bizakodik jobb anyagi körülményekben.

Öt magyar válaszadóból négy ugyanakkor még mindig aggódik a megélhetési költségek miatt, többen, mint bármely más vizsgált országban. Leginkább az élelmiszerárak emelkedését tartják problematikusnak (42 százalék), majd az ingatlanhitel törlesztőrészleteinek emelkedését (18 százalék), míg a rezsiköltségek emelkedésétől a régióban a legkevésbé tartanak.

Magyarországon a válaszadók közel háromnegyede szerint nehéz vagy egyenesen lehetetlen kereskedelmi banktól hitelhez jutni, ami összefügghet azzal is, hogy itt a legjellemzőbb a jelzáloghitel. Megtakarítással mindössze 11 százalék rendelkezik, ennek ellenére 40-ről 44 százalékra nőtt azok aránya, akik kényelmesen tudják fizetni törlesztőrészleteiket.

A magyaroknak van a legkevesebb munkanélküliségi vagy balesetbiztosításuk, mindössze 9 százalék rendelkezik ilyen termékkel, míg Lengyelországban és Csehországban közel 20 százalék.

Számottevően, 35-ről 28 százalékra csökkent azok aránya, akik elégedetlenek életkörülményeikkel, míg a helyzetüket változatlannak ítélőké 55-ről 60 százalékra nőtt. Mindez a válaszadók valamennyi csoportjára igaz, korra és nemre tekintet nélkül, ugyanakkor a férfiak enyhén pozitívabbak a nőknél a fél évvel ezelőtti felméréshez képest.

A magyarok ugyan még mindig messze a legmegfontoltabb költekezők a megkérdezett országok közül, a fél évvel korábbi kutatáshoz képest azonban enyhén csökkent az óvatosságuk, ami vélhetően a pozitív mikro- és makrogazdasági kilátásoknak köszönhető az elemzés szerint.