Az úgynevezett rendes jogalkotási eljárás keretében uniós jogszabályt csak az EP és a tanács egyetértésével lehet hozni. A 766 tagú EP-ben 441 képviselő támogatta és 141 ellenezte a csütörtöki állásfoglalást, 173-an pedig tartózkodtak.

"A tagállamok álláspontja veszélyezteti a közös bankszanálási mechanizmus alapvető céljának teljesülését, azaz a tanácsi javaslat alapján előfordulhat, hogy a bajba jutott bankok megmentésekor ismét az adófizetők pénze jelenti majd a mentőövet" - áll az EP közleményében.

Külön kifogásolja az Európai Parlament, hogy a szakminiszterek a mechanizmus egy részét az uniós intézményi és jogi struktúrákon kívül, külön kormányközi szerződésben rendeznék.

Martin Schulz, az Európai Parlament német, szociáldemokrata elnöke elmondta: levélben kéri a tanácsot a pénzügyminiszterek rendkívüli ülésének a tervezettnél hamarabbi összehívására, hogy a tanács és az EP egyeztetéseiben ne kelljen kéthetes szünetet tartani.

Az EP olyan bankszanálási eljárást akar, amellyel egyetlen hétvége alatt meg lehet hozni a döntést egy bajba jutott pénzintézet sorsáról. Ebben a strasbourgi uniós parlament az egységes bankfelügyeletnek és a bankszanálási hatóságnak szánja a kulcsszerepet, annak érdekében, hogy a szanálásról szóló döntés ne váljon politikai kötélhúzás tárgyává. Ugyanakkor az EP a nemzeti hatóságokat képviselő bankszanálási bizottságnak is több jogosítványt adna azért, hogy a tagállami és az uniós szint között megfelelő legyen a munkamegosztás.

Az EP szerint a bankok szanálását finanszírozni hivatott, a bankok befizetéseiből feltöltött alap számára már a kezdeti időszakban engedélyezni kellene a hitelfelvételt, így az rögtön ütőképes lenne, nem csak tízévnyi banki befizetést követően. A felvett hiteleket a bankoknak az éves hozzájárulásukon felül kellene visszafizetniük. A pénzügyminiszterek által kidolgozott javaslat ugyanis 10 év alatt fokozatosan egységesítené a közelmúltban elfogadott bankszanálási irányelv értelmében a tagállamok által a bankok befizetéseiből létrehozandó szanálási alapokat.