Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika

Áder: a vízhelyzet a század legsúlyosabb kérdése

Magyarország kiemelten elkötelezett a vízgazdálkodás ügye iránt - jelentette ki Áder János köztársasági elnök hétfőn Budapesten.

Az elmúlt 11 év rekordárvizei és az a tény, hogy Magyarország felszíni vizeinek 95 százaléka külföldről érkezik, bőségesen elegendő ok arra, hogy Magyarország elkötelezett legyen a víz ügye mellett - jelentette ki az államfő a Magyar Tudományos Akadémia épületében, ahol megnyitotta az ENSZ-főtitkár víz- és szanitációs testületének (UNSGAB) ülését.

A szakértői testületet 2004-ben hozták létre azért, hogy segítse az ENSZ Közgyűlése által 2000-ben jóváhagyott, úgynevezett millenniumi fejlesztési célok elérését. Az UNSGAB az ENSZ-főtitkár tudományos tanácsadó testülete, évente két ülést tart. Jelenlegi elnöke Haszan bin Talal jordán herceg.

Áder János kijelentette, a vízhelyzet - a vízellátás biztosítása, a vízszennyezés megelőzése, az előrelátó vízgazdálkodás - a 21. század legsúlyosabb kérdése.

A köztársasági elnök felidézte az idei, valamint a 2002-es és a 2006-os súlyos magyarországi árvizeket, és azt mondta, "a magyarok a saját bőrükön tapasztalták meg az éghajlatváltozás káros következményeit". Hozzátette, ezt a kérdést csak nemzetközi összefogással lehet megoldani.

Elmondta, miután Magyarország felszíni vizeinek 95 százaléka külföldről érkezik, ezért "részben a szomszédainktól függ, mennyi és milyen minőségű vizet kapunk".

Áder János elmondta: a szakértői testület ülése és a kedden kezdődő Budapesti Víz Világtalálkozó jó alkalom arra, hogy "arról beszéljünk, felelősséget viselünk a jövő nemzedékekért, és szót tudunk váltani a nemzeti és a nemzetközi szervezetek felelősségéről is".

Hanganyag: Szabó Gergõ

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×