A kormányszóvivő hozzátette: egy, az előző szocialista kormányok hibájából közel egy évtizeden át húzódó folyamatnak a végére tud a mostani kormány pontot tenni, amikor megszűnik az országgal szemben a túlzottdeficit-eljárás.

Vannak olyan folyamatok, amelyek kifejezetten jók az állampolgároknak - például az alacsony infláció -, de ez ugyanakkor csökkenti az előre tervezett állami bevételeket. Az országnak nem szabad Málta sorsára jutnia az államháztartási hiány ismételt növekedésével - tette hozzá a kormányszóvivő.

A nemzetgazdasági miniszter ismertette: a kormány azt javasolja, hogy 6 ezrelékre emelkedjen a jelenlegi 3-ról a pénzügyi tranzakciós illeték a készpénzfelvételnél, és itt eltörölnék a 6 ezer forintos felső korlátot, míg az átutalásoknál 2-ről 3 ezrelékre emelkedne az illeték, a felső, 6 ezer forintos korlát megtartásával. Hozzátette: az intézkedéseket a bankszövetséggel a hétvégén egyeztették, és a szervezet azokat jóváhagyta.

További intézkedések között sorolta fel a vállalkozások által fizetett távközlési adó mértékének 2 forintról 3 forintra emelését, továbbá az adó 2500 forintos felső limitjének 5 ezerre növelését. A bányajáradék szintén emelkedik 12 százalékról 16 százalékra. A miniszter hangsúlyozta, hogy a távközlési adó emelése nem vonatkozik a magánszemélyekre, csak a cégeket érinti.

A kormány javaslatot tesz arra is, hogy tőkejövedelmekhez hasonlóan az egészségügyi hozzájárulás vonatkozzon a kamatokra is, mértéke 6 százalék lesz.

A módosításokba belefoglalják, hogy állami garancia álljon azon hitelkeret mögé, amely a fuvarozókat segíti majd az e-útdíj megfinanszírozásában.

A májusban bejelentett zárolásokat és a nagyberuházások finanszírozását érintő módosításokat szintén belefoglalják a költségvetési törvény módosításába. E szerint létrehoznak egy beruházási alapot, amelyből ezek a kiadások, például a stadion építések, vagy a Kossuth tér átépítése rendezhetők.

Varga Mihály közölte: az intézkedések célja, hogy Magyarország véglegesen kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, és ne kerüljön újra hasonló eljárás alá, mint az Málta esetében korábban megtörtént. A másik ok az inflációs folyamat. A kormány ugyanis 5,2 százalékos inflációval számolt 2013-ra a költségvetési törvény elfogadásakor, majd ezt 3,1 százalékra módosította a konvergenciaprogramban. A legújabb folyamatok azonban azt mutatják, hogy ennél is kisebb mértékű lehet a pénzromlás az idén.

Hozzátette: 40 éve nem volt ilyen alacsony infláció Magyarországon. Ez kedvező a lakosságnak, ugyanakkor csökkenti a költségvetés bevételeit. Emlékeztetett, hogy a tranzakciós illeték korábbi megállapításánál a kormány jelezte, hogy amennyiben az adótól elvárt összeg nem folyik be a költségvetésbe, a kormány megemelheti annak mértékét.

Varga Mihály elmondta, hogy a kormány 301 milliárd forint bevételt tervezett az idén a tranzakciós illetékből, május végéig azonban csak 52 milliárd forint bevétele volt ebből a költségvetésnek, vagyis az időarányos 42 százalék helyett csak 18 százalék folyt be, ezért kell változtatni most az adó mértékén.

Kérdésre kifejtette: a bankok közötti komoly versenyhelyzet miatt a megemelkedett költségek nem feltétlenül háríthatók tovább.

A reklámadót firtató kérdésre azt mondta: erről ugyan még nem döntött a kormány, de az ebből az idén várható 5-6 milliárd forint bevételt belefoglalják a költségvetési törvény módosításába. A parlament elé terjesztendő javaslatról az egyeztetéseket Lázár János államtitkár vezeti.

A miniszter ismertetése szerint a kormány által hozott új adóintézkedések augusztus elsejétől léphetnek hatályba, amennyiben a parlament elfogadja azokat.