A munkatörvénykönyve úgy rendelkezik: a foglalkoztatásért felelős miniszter évenként meghatározhatja, hogy a munkaszüneti napok környékén milyen munkarend legyen, arról dönt, hogy átcsoportosítható-e az adott munkanap, azaz lesz-e hosszú, 3, vagy 4 napos hétvége, vagy sem - mondta a PWC-hez tartozó ügyvédi iroda tagja. Szűcs László hozzátette: két korlát van, vasárnapra nem lehet munkanapot tenni, és egy hónapon belül le kell dolgozni az átcsoportosított munkanapot.

Bár az ünnepnapok nem mindig esnek hétfőre, vagy péntekre, jellemzően akkor van hosszú hétvége, ha a hivatalos munkaszüneti nap a hétvégéhez van közel, azaz például csütörtökön, vagy kedden. Ugyanakkor az ilyen munkanap átcsoportosítás másutt Európában alig-alig jellemző - mondta Szűcs László. Hozzátette: "a multinacionális cégek vezetői értetlenkedve nézik az egészet, főleg termelőüzemeknél, nem értik, miért van ez, nyugat-európai országokban nem szokták alkalmazni"

Az ünnepnapokat tekintve Magyarország az európai középmezőnyben van a maga 10 napjával, a németeknél, az osztrákoknál, de Angliában is hasonló a munkaszüneti napok száma, az egyik legtöbb Portugáliában van, 16 ünnepnap, Romániában viszont csak 8. A mostani május elseje pedig itthon is hasonló lesz az európaihoz, egy nap szünetet kapunk, majd folytathatjuk a munkát.

A munka ünnepéről itt talál információkat, az 1948-as május 1-ről szóló filmhíradó pedig itt látható.