A V4-ek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) és a weimari háromszög (Franciaország, Németország és Lengyelország) vezetőinek ez volt az első ilyen közös, magas rangú megbeszélése, amelynek központi témája az európai gazdaság- és védelempolitika volt.

A magyar kormányfő a tárgyalás utáni sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, a lengyel fővárosban tartott találkozó arról győzte meg őt, hogy a V4-eknek a jövőben is van létjogosultságuk.

Magyarország rengeteg energiát mozgósított, hogy csökkentse az adósságát és rendbe tegye költségvetését - ismertette kormánya gazdaságpolitikájának alapelvét. Jelezte ugyanakkor, hogy míg a magyar kabinet szerint is a gazdasági növekedés beindítása a legfontosabb ma, addig "olyan európai politikát szeretnénk látni, amely az adósságcsökkentés és a hiánykarbantartás mellett képes arra, hogy gazdasági növekedést hozzon létre".

"Magyarország egy ilyen európai gazdaságpolitika kialakításában akar és tud partner lenni a jövőben is" - jelentette ki Orbán Viktor.

Az MTI kérdésére, hogy a magyar gazdaságpolitikai lépésekkel kapcsolatban milyen visszajelzéseket kapott, azt válaszolta: Magyarországnak van egy saját gazdaságpolitikája, és miként más találkozók, úgy a varsói fórum résztvevőitől is azt kérte - mivel Magyarország nem tagja az eurózónának, így az ott zajló lépések hatása az euróövezeti tagállamokra rendkívül korlátozott -, hogy a magyar gazdaságpolitika kapjon megfelelő mozgásteret "a saját gondjaink, bajaink megoldására alkalmas eszközök" használatára.

Francois Hollande francia elnök a sajtóértekezleten arról beszélt, szeretnék, ha a valutaunió tagállamai jobban koordinálnák politikájukat, és bebizonyítanák, hogy a nem euróövezeti országokkal is képesek szolidaritásra. Ám az utóbbiaktól szintén felelősséget várnak el a versenyképesség és a növekedés érdekében - jegyezte meg. Kérdésre hangot adott azon véleményének is: nemcsak a deficitet kell csökkenteni, hanem közben támogatni kell a növekedést is.

A német kancellár az újságírók előtt köszönetet mondott a V4-eknek, hogy akár tagjai az eurózónának, akár nem, nyitottak az európai gazdasági és valutaunió fejlesztésére, a költségvetések konszolidációjára. Angela Merkel szerint minden ország megpróbálja konszolidálni pénzügyeit, felépíteni a növekedést, amely reformok nélkül nagyon nehezen megy.

A házigazda, Donald Tusk lengyel miniszterelnök hangsúlyozta: a varsói találkozó megmutatta, hogy a közép-európai országok Németországgal és Franciaországgal együtt felelősnek érzik magukat Európa egységességéért.

Merkel és Hollande szavait megerősítve úgy fogalmazott, "Európában keressük az aranykulcsot", azt, hogy miként lehet összekapcsolni a hiány kordában tartását a gazdasági növekedéssel. "Azon országok kerülnek komoly bajba, amelyek úgy gondolják, szembe kell állítani a pénzügyi fegyelmet a növekedéssel" - mondta.

Ezzel egy időben a visegrádi országok védelmi miniszterei is találkoztak Varsóban, ahol aláírták a V4-es harccsoport felállításáról szóló nyilatkozatot. Hende Csaba magyar tárcavezető a tárgyalás után telefonon az MTI-nek kifejtette: a harccsoportnak - amelynek keretnemzete Lengyelország lesz - 2016 első negyedévében mintegy háromezer katonával kell felállnia.

Orbán Viktor a V4-csúcstalálkozót megelőzően előadást tartott a Varsói Egyetemen, ahol arról beszélt, Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a következő években európai sikertörténetté váljon.A miniszterelnök angol nyelvű beszédében azt a kérdést járta körül a körülbelül kétszáz érdeklődő, többségében az egyetem hallgatói és oktatói előtt, hogy kiknek van igazuk, a kritikusoknak, akik fekete bárányként, Európára veszélyes országként írják le Magyarországot, vagy azoknak, akik sikertörténetként tekintenek rá.

Elmondta, hogy 2010-ben Magyarország még a görögöknél is rosszabb helyzetben volt, magas államadóssággal, alacsony foglalkoztatási és versenyképességi mutatókkal. A Fidesz-KDNP azonban kétharmados felhatalmazást kapott az abban az évben tartott parlamenti választásokon, és eldöntötték, hogy jelentős változásokat hajtanak végre - magyarázta.

Magyarországnak ma már jó esélye van arra, hogy a sikeres európai országok közé tartozzon - amelyek csökkentik államadósságukat, növelik versenyképességüket, és fenntartják a politikai stabilitást -, vagyis "jó esélyünk van arra, hogy egy európai sikertörténet lehessünk" - mondta a kormányfő.

Orbán Viktor szólt arról is, egyelőre nem látni, milyen utat választ Európa, nem lehet biztosan tudni, hogy növekszik, vagy csökken az euróövezeti tagországok száma, ezért nem világos az sem, hogy Magyarország számára a belépés, vagy a kivárás jelenti-e a jobb megoldást. Magyarország már többször tűzött ki maga elé belépési céldátumot, ezeket azonban miden esetben el kellett halasztani - emlékeztetett, hozzátéve, hogy 2020 előtt nem lát lehetőséget a csatlakozásra.

Újságírók előtt a kormányfő a devizatartalékok óvatos kezelésének fontosságát is hangsúlyozta: "Ebben nagy óvatossággal kell eljárni. Ez nem is a miniszterelnök feladata. Egy olyan nyitott gazdaságban, mint amilyen a magyar (...), nagy óvatossággal kell kezelni a devizatartalékokat". Hozzátette, a devizatartalék kezelése a jegybankelnök hatáskörébe tartozik.