Magyarország nem azért kér hitelt az IMF-től, mert pénzre van szüksége, "arra kérünk biztosítást, ami rajtunk kívül történik", ha például Európában a piacok összeomlanak, vagy turbulencia alakul ki, szükség lehet ilyen megállapodásra - mondta az egyes pénzügyi szervezetekért felelős tárca nélküli miniszter szerda este a Hír TV Rájátszás című műsorában. Kérdésre válaszolva közölte azt is, hogy visszautasítaná a jegybankelnöki felkérést.

A nap folyamán kezdődtek meg a magyar kormány és az IMF küldöttségének megbeszélései, amelyeken áttekintik a legutóbbi tárgyalások óta eltelt fél év makrogazdasági fejleményeit, egyúttal értékelik a költségvetési folyamatokat.

Varga Mihály erről elmondta: az IMF képviselőivel folytatott megbeszéléseken szó volt a Magyarország által az IMF-fel és az Európai Unióval kötött 2008-as hitelmegállapodásról, amikor az akkori kormány 20 milliárd eurót vett fel a nemzetközi szervezetektől. Ennek a hitelmegállapodásnak súlyos következményei voltak, többek között a nyugdíjak és a bérek csökkenése, s olyan intézkedések, amelyek a családok támogatását érintették - tette hozzá.

Kifejtette: az akkori megállapodásba bele került az is, hogy amíg az ország nem fizeti vissza a hitelt, addig félévente van egy felülvizsgálati eljárás, amikor az IMF küldöttsége idejön Magyarországra és a szakértőik megnézik, hogyan áll a magyar gazdaság. A mostani látogatás is ennek a felülvizsgálatnak a része, amikor az IMF megvizsgálja, hogy a 2012-es év a magyar államháztartás számára milyen volt - fűzte hozzá.

"Hivatalosan nem beszélünk a hiteltárgyalásokról (...), de az összes téma, amiről beszélünk, mégiscsak arról szól, azt érintheti, hogy most lesz-e végül hitelmegállapodásunk, vagy nem lesz" - húzta alá a tárca nélküli miniszter.

Varga Mihály kiemelte: mindenki láthatja, hogy az ország biztonságosan áll a lábán, a magyar állampapírokat el lehet adni, a kockázati felárak jelentősen csökkentek, az állampapírhozamok is lejjebb mentek. A helyzet sokkal stabilabb, mint egy évvel ezelőtt, de a kormány fenntartja szándékát egy hitelmegállapodásra - tette hozzá.

"Mi nem azért kérünk hitelt, mert pénzre van szükségünk, mi arra kérünk biztosítást, ami rajtunk kívül történik, ha például Európában a piacok összeomlanak, vagy olyan turbulencia alakul ki, ami miatt az európai helyzet a feje tetejére áll, igenis szükség lehet egy ilyen megállapodásra" - elemezte a helyzetet Varga Mihály. Aláhúzta: olyan megállapodást szeretne Magyarország, mint Lengyelország, ahol olyan megállapodást kötött a valutaalap, ami nem pénzutalással járt, a lengyelek azt kérték, ha baj van, a valutaalaphoz tudjanak fordulni.

Varga Mihály utalt arra, hogy az IMF egyik legutóbbi hatástanulmánya is azt mutatja: az IMF-nél sem tévedhetetlen emberek vannak, van annak létjogosultsága, hogy egy kormány, ha nemzeti szempontokat akar a tárgyalásokon érvényesíteni, akkor emellett kiálljon. Az IMF-nél is elismerték, olyan megszorító intézkedéseket javasoltak, amelyeknek rosszul mérték fel a hatásait, mélyebb lett a gazdaság visszaesése egy-egy országban - jegyezte meg.

Varga Mihály hangsúlyozta: a júliusi tárgyalások körüli helyzethez képest jobb az ország állapota, az IMF sem vitatja, a pénzügyi stabilitás helyreállt. Elmondta: amiben még fenntartják álláspontjukat, az a növekedés megítélése, hogyan lesz több munkahely, és mi kellene a beruházások növeléséhez. Az IMF szakértői úgy vélik, a növekedéshez hitelezés kell, a bankok túl vannak adóztatva, tehát csökkenteni kell a bankok terheit.

A mostani helyzetben a kérdés az, hogy az IMF hajlandó-e elfogadni Magyarország gazdaságpolitikai modelljét tárgyalási alapként, vagy ragaszkodik ahhoz, hogy "változtassunk ezen a gazdaságpolitikai szerkezeten" - mondta a miniszter.

Az országnak nincs szüksége az IMF pénzére, negyedévente, 420-450 milliárd forint állampapírt "el tudunk adni", ezzel biztonságosan finanszírozható az ország - közölte Varga Mihály.

Úgy vélte: a forint árfolyamának ingadozása abból fakad, hogy magas a magyar államadósság, és magas a háztartások eladósodottsága. Amíg a magyar adósságállomány a régióban a legmagasabb, addig lesznek spekulációs támadások, amelyek a forint árfolyamának a befolyásolását tűzik ki célul - mondta, hozzátéve: a zloty is gyengült az elmúlt napokban.

A forint árfolyamának gyengítését veszélyesnek tartja Varga Mihály a magyar gazdaság mostani helyzetében. Tekintettel a lakosság és az állam jelentős devizakitettségére, a forintnak stabilnak kellene maradnia, a 275-285-ös sávban - mondta.

Egy kérdésre közölte: nem kapott felkérést a jegybankelnöki posztra, "én a parlamenti munkát tekintem a munkám alapjának, ha kapnék ilyen felkérést, akkor is ezt tisztelettel megköszönném, visszautasítanám".