Infostart.hu
eur:
365.98
usd:
316.94
bux:
152723.91
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta

Internet is kötelező lesz az új pénztárgépek mellé

Nemcsak új pénztárgéppel, internet előfizetéssel is kell rendelkezniük a vállalkozásoknak április elsejét követően, ha létrejön az online kapcsolat az adóhivatallal - mondta a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökhelyettese. Varga Árpád arról is beszélt az InfoRádiónak, hogy a pénztárgépekkel kapcsolatos kiadásokhoz a vállalkozások támogatást vehetnek majd igénybe, ennek részleteit a nemzetgazdasági minisztérium dolgozza ki.

Hatalmas informatikai feladat lesz az online kapcsolat létrehozása az üzletek és az adóhivatal között, ez nem egyedül az adóhatóság számára jelent egy nagyon komoly felkészülést, hanem a pénztárgép üzemeltetésre kötelezettek esetében is - mondta az InfoRádió kérdésére Varga Árpád, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökhelyettese. Varga Árpád valószínűsítette, hogy minden egyes pénztárgépet le kell cserélni, hiába használja esetleg egy cég a jelenleg legmodernebb berendezést.

Olyan pénztárgépekre van ugyanis szükség áprilistól, amelyek lehetővé teszik, hogy egy online kapcsolat révén az adóhatóság központi szerverén keresztül egy revizor, meghatározott hozzáféréssel, bármikor betekinthessen a pénztárgép adataiba. Ehhez a valós idejű lekérdezéshez internetkapcsolatra is szükség van, ezzel a vállalkozásoknak szintén rendelkezniük kell - hangsúlyozta az elnökhelyettes.

Varga Árpád arról is beszélt az InfoRádiónak, hogy a pénztárgépekkel kapcsolatos kiadásokhoz a vállalkozások támogatást vehetnek majd igénybe, ennek részleteit a nemzetgazdasági minisztérium dolgozza ki.

Varga Árpád elmondta: a NAV a médiahatóságtól kapott információk alapján tájékozódik majd, melyek azok a területek Magyarországon, ahol semmilyen módon nem oldható meg az internet-hozzáférés. Aki ilyen helyen működtet olyan vállalkozást, ahol biztosítania kellene a pénztárgépe és a NAV összekapcsolását, az felmentést fog kapni a kötelezettség alól.

Hozzátette: nem egyedül adatszolgáltatásról van szó, hanem az adóhivatal megnézheti, hogy aznap mi történt az adott boltban. A revizor egy napon maximum 20 alkalommal betekinthet egy adott pénztárgépbe, ellenőrizheti például, hogy a vásárlások bekerültek-e pénztárgépbe.

A bolgár tapasztalatokat értékelve a NAV elnökhelyettese elmondta: Magyarországon olyan rendszert szeretnének bevezetni, amely statisztikák készítésére is alkalmas, vagyis kimutatja például, hogy egy boltban egy héten melyik napon mekkora volt a forgalom.

Varga Árpád reméli, hogy tartani lehet az április elsejei határidőt a pénztárgépek és az adóhivatali online kapcsolat bevezetésére. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnökhelyettese szerint elegendő lesz az 4 és fél milliárd forint forrás, ami az ehhez szükséges informatikai fejlesztésekre áll a NAV rendelkezésére.

A Varga Árpáddal rögzített teljes beszélgetést meghallgathatja az InfoRádió Adóinfó magazinjának január 7-i adásában.

Hanganyag: Kaputa Júlia

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Az EU-ban 2025-ben a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi okból nem engedhette meg magának az autót. Magyarországon ez az arány 10,4 százalék volt, ami az egyik legrosszabb érték az unióban. A magyar adat különösen régiós összevetésben kellemetlen: Csehország és Lengyelország már jóval az EU-átlag alatt jár, Szlovákia is előttünk van, Románia pedig tíz év alatt látványosan felzárkózott. A számok mögött azonban nem mindenhol ugyanaz a történet húzódik meg: míg Magyarországon elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémáról beszélhetünk, Dániában és Finnországban a magas autózási költségek, az adórendszer és a közlekedési alternatívák is árnyalják a képet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×