Infostart.hu
eur:
365.98
usd:
316.94
bux:
152723.91
2026. szeptember 15. kedd Enikő, Melitta

GfK: enyhén javult a fogyasztói hangulat

A háztartások enyhén bizakodóbbak saját anyagi helyzetüket és az ország gazdasági esélyeit illetően, erre utal, hogy a Komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) értéke 2012 decemberében egy ponttal 127,8 pontra javult a 2012. szeptemberihez képest - közölte a GfK Hungária Piackutató Intézet szerdán.

A Fogyasztói Várakozások Index (FVI) értékében némi pozitív elmozdulás látható: az index értéke a harmadik negyedévhez képest mintegy 2 pontnyit emelkedett, és 2012 decemberében 143,8 pontot ért el. Az enyhe növekedés oka, hogy a háztartások kissé bizakodóbbak mind saját várható pénzügyi helyzetük, mind pedig az ország gazdasági helyzetét illetően.

Az utóbbi esetben kifejezetten a rövid távú, vagyis az elkövetkező 12 hónapra vonatkozó várakozások javultak: az ország gazdasági helyzetét rövid távon optimistán megítélők aránya némiképp emelkedett, az előző negyedévben mért 13 százalék után decemberben 17 százalék. Tény, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest (59 százalék) kevesebben, a lakosság fele számít az ország gazdasági helyzetének romlására.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatos vélekedések 2012 decemberében némiképp romlottak az előző negyedévhez képest: a megkérdezettek 53 százaléka számít a munkanélküliség növekedésére, szemben a 2012 szeptemberében mért 49 százalékkal.

Az árváltozásokkal kapcsolatos inflációs várakozások az előző időszakhoz képest némileg kedvezőbb képet mutatnak, bár továbbra is tízből mintegy kilencen (87 százalék) számítanak az árak további, átlagosan 9 százalékos emelkedésére a következő 12 hónapban.

A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek: háromból két megkérdezett (65 százalék) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, azaz családjának reáljövedelme csökkenését prognosztizálja.

Nem nőtt a hitelfelvételi kedv: szemben a szeptemberi 27 százalékkal tavaly decemberben a lakosság 32 százaléka vélte úgy, hogy most nem alkalmas az idő kölcsön felvételére. A válaszadók 63 százaléka úgy nyilatkozott, hogy soha nem venne fel hitelt. Az alacsony hitelfelvételi kedv háttérében az áll, hogy tíz lakosból négyen (40 százalék) a hitelkamatok növekedésére, míg további 30 százalék azok változatlanságára számít a következő 12 hónapban.

A felmérés szerint tovább csökkent azok aránya, akik egy lakásvásárláshoz megfelelőnek ítélik a körülményeket: a megkérdezettek mindössze 51 százaléka venne mostanában lakást, főként a kedvezőtlen hitelfelvételi lehetőségek miatt. A lakosságnak csupán a 39 százaléka tartja jó befektetésnek a lakásvásárlást. A lakása eladására 7 százalék tartja alkalmasnak a jelenlegi időpontot.

Címlapról ajánljuk

Bendarzsevszkij Anton az Arénában: egyre jobban kerestek az orosz katonák, de már ez sem elég, ezért jöhet mozgósítás

Oroszországnak havi 30 ezer katonát kellene toboroznia az ukrán frontra, de erre már úgy sem képes, hogy 12 millió forintnak megfelelő összeget ígér a jelentkezőknek. Ez a magyarázata a 300 ezres mozgósításról szóló híreknek – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.
Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Autó nélkül Európában: magyar lemaradás és északi paradoxon

Az EU-ban 2025-ben a lakosság 5,5 százaléka élt olyan háztartásban, amely anyagi okból nem engedhette meg magának az autót. Magyarországon ez az arány 10,4 százalék volt, ami az egyik legrosszabb érték az unióban. A magyar adat különösen régiós összevetésben kellemetlen: Csehország és Lengyelország már jóval az EU-átlag alatt jár, Szlovákia is előttünk van, Románia pedig tíz év alatt látványosan felzárkózott. A számok mögött azonban nem mindenhol ugyanaz a történet húzódik meg: míg Magyarországon elsősorban jövedelmi és térségi mobilitási problémáról beszélhetünk, Dániában és Finnországban a magas autózási költségek, az adórendszer és a közlekedési alternatívák is árnyalják a képet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×